Ismét egy kiváló sporttársunk bemutatására vállalkozom. Nem meglepő módon a gyökereknél a kenuzás nála is meghatározó szerepet kap; az itt szerzett élmények a mai napig meghatározzák Váci Jedivé serdülő egyéniségét. Túl azon, hogy sporteredményei elkápráztatóak, közvetlen személyisége is magával ragadó. Veres Gábor barátunkat, mindenki Verigaként ismeri.
A terepfutók között 2014-ben hirtelen bukkantál fel, eredményeid láttán sokan kaptuk fel a fejünket. Abban mindannyian egyetértünk, hogy nem lehet a véletlen műve az, ha valaki Mesterünkkel képes a lépést tartani. Ugye komoly alapokról lehet szó?
Induljunk akkor az alapoktól! Hogy valóban teljes és átfogó képet kapj, a sporttal való kapcsolat már az anyatejjel jött. Jenci papa váci kajakos volt " Pepsi Jenci" néven alkotott maradandót a Bánszki, Szemán, Kalec, Konecsnyi féle bagázzsal együtt. Gyöngyös mami pedig sportlövésben jeleskedett, így az iskolai évek megkezdése során nem is lehetett meglepő, hogy a sporttagozaton találtam magam.
Alsó tagozatban a testmagasságom okán is - hátha nyúlok - az úszás lett a választott sportág. Vácon úsztam 7 éven át szinte minden nap Verrasztó Gabriella kezei alatt. Az úszás megfelelő alapot adott a későbbi évekre is, szerintem többek között ez lehet az oka Lúdtalp pislogásának a tüdőkapacitásom mérését követően. :)
A testmagasságom nem volt túl előnyös az úszáshoz, jól haladtam de az élmezőnytől mégis távol maradtam. Sikerre éhezve jött a váltás, amiben szerepet játszott a családi vonal és a Duna közelsége is. A Váci Hajó kajak-kenu szakosztálya a kebleihez szorított és Csom (Latorovszki László) is a pártfogásába vett. Edzőm remek kis kenust faragott belőlem :)
IC-PC /indián kenu - portya kenu/ menő voltam és C1-ben is fennmaradtam a vízen. Itt kerültem először kapcsolatba a Jakus fivérekkel, akik a szakosztály könyörtelen kiképzőtisztjei voltak. Farkas törvények uralkodtak, "csak az erős maradhat fent" elv szerint teltek a mindennapok közel 5 éven keresztül. A Duna szeretete és a kőkemény edzéseken összekovácsolódott klassz kis közösség tartott a vízen sokáig. Lássuk be, testi adottságaim ebben a sportágban sem tekinthető a legelőnyösebbnek, de az itt szerzett kapcsolatok, barátságok szintén meghatározónak bizonyultak. Együtt mentem a Pereházy tesókkal, a szintén Jedi Bársony Antival is és persze számtalan ismerős sporttársra tettem itt szert. A futás és a bringa is a vizes sport hozadéka valahol. A Csille-futások alkalmával tekeregtünk a Naszályban Molival, Özikével (Dónusz Évi), még Gyuzsó is eljött néha velünk. Akkor ők voltak a nagymenők és a hellósziák :) Mélyen belém vésődtek a Hideghegy futások is az Öreggel (Babella Laci bácsi) és a bringázások Csommal.
A kenuzás valóban mély nyomokat hagyott benned, ezt követően a többi sportág csak felüdülés lehet. Könnyen kiheverted ezt a sokkhatást?
A kenu után valóban nehezen találtam számomra érdekes sportot. A kajakos Makrai Peti társaságában kezdetem el bringázni. Később Szuha (Szunyogh Zsolt jelenleg toptriatlonos) is csatlakozott hozzánk és mentünk egyre többet. Ez volt az a sport, ami tényleg jól ment és sikerélményt is nyújtott egyben. Országúton, majd egyre többször a hegyekben Mountain bike-on is róttam a kilométereket. Itt gabalyodtam elválaszthatatlan barátságba korábbi munkatársammal Pálinkás Fecóval is, aki szintén oszlopos tagja a Váci Jediknek.
Az említett sikerélményt milyen eredmények fémjelzik?
A Mountain Bike Top Maraton sorozatában 2009-ben Master kategóriában országos 3. helyen végeztem. Sok egynapos versenyen vettem részt az osztrák Alpokban, valamint Olaszországban a Dolomitokban is. Szívem csücske az Ötztaler Rad Marathon, amit négyszer is teljesítettem Fecóka támogatását is élvezve. Itt 238 km alatt 5500 m szintet kell megmászni. Ez Európa, de túlzás nélkül állíthatom, hogy a világ egyik legnagyobb egynapos amatőr versenye, ahol a profik is gyakran tiszteletüket teszik köztünk, így tekerhettem együtt Jan Urilch-kal is például. A sok-sok egynapos verseny során mindig a mezőny első felében végeztem, ami állandó motivációt biztosított.
Nincsenek tehát csodák, a tartalmas sportmúltnak köszönhetően fejlesztett képességek szépen beépültek.
Egyértelmű, hogy a megfelelő izomzat kialakulásában, tüdő és érrendszer folyamatos fejlődésében nagy szerepe van a folyamatos gyerekkortól végzett munkának. Nagyon fontosnak tartom a sportolói múltat. Kellő érettséget ad a futáshoz mind szellemileg, mind fizikálisan. A korábban megszerzett tapasztalat, alázat, türelem, elszántság és fegyelem elengedhetetlen a hosszú távú futások során. Ezek összessége szinte észrevétlenül beépül a futásba. A gyerekkorban szerzett, az úszásból származó állóképesség a mai napig meghatározza a napjaimat mind a munkában, mind a sportban. A kenunak köszönhető a küzdeni akarás, a jó csapatszellem iránti igényem kialakulása. Ezek a tulajdonságok szintén fontosak, meghatározóak és egyben adaptálhatóak a mindennapokban, illetve a futásban is.
Hogy jött képbe a terepfutás?
A hideg időkben telente jött keresztedzésként a futás. Általában a Börzsönyben nyomtuk Fecóval, itt mindig találkoztunk Bélával is, aki áhítattal mesélt a futásairól. Picit megbabonázott minket és egy "húzzuk ki a Mártabércig és fussuk le, aztán bringázzunk" esetet követően ragadtunk ebben a csodás közegben.
És innen nincs is visszaút?
Terepfutás számomra kiszakadás a napi rutinból, a versenyeken mindig pozitív élmények érnek, illetve a kis terepfutó közösség közvetlensége is sokat jelent számomra.
Hálás vagyok a versenyek szervezésért, pár odaadó ember elszántságáért akik, évről-évre megrendezik a számunkra nagyon kedves és a sporttársaknak sokat adó rendezvényeiket. Egy példával élve, a tavaszi klasszikus Büki Hard a nagy kedvencem és nagyon hálás vagyok érte Imaróéknak, hogy minden esztendőben ott lehetünk.
Mi vonz az ultratáv teljesítésében?
Nem is az ultratáv a vonzó, hanem az ultratáv helyszíne, a pálya vezetése. Egy-egy ultra megtervezése közben sokszor a hely szépsége és a kihívása a motiváló, nem feltétlenül a táv hossza, vagy a pályán töltött idő mennyisége. Valahol az élmények keresése és annak megélése a legfontosabb nekem.
Gondolom a versenyek meghatározásánál is ez az élményfaktor lehet a legfontosabb.
Egy-egy verseny kiválasztásában amatőr sportoló lévén inkább az érzelmek vezérelnek, mintsem a tudatosság. A versenyek mellett ezért a klasszikus túrák teljesítését is fontosnak tartom. Legtöbb esetben a felfedezés és a kalandvágy motivál. A sporttársak beszámolóit is szívesen olvasom, ötleteket keresve az új helyek feltérképezéséhez.
Határainkon túl is szívesen versenyzel.
Külföldi versenyek mindig vágyakozással töltenek el a tapasztalok és a kihívások szerzése miatt. Az indulók száma és a nevezési díj összege, szponzorok támogatása kapcsán általában abszolút profi rendezés és kiváló körülmények fogadnak. Sokszor érzem úgy, hogy mintha olyan külön kis világba csöppenünk, amit nekünk teremtettek.
Általában csapatban sportolsz. A sporttársak, edzőtársak motiváló hatása mennyire játszik szerepet a teljesítményedben?
Szerencsés helyzetben vagyok mert a sporttársaim a barátaim is a hétköznapokban. Így az elvégzett közös edzésmunka a barátaim társaságában telik, ami a fizikai terhelés mellet, szellemi felfrissülést ad edzésről-edzésre. Egy-egy nehezebb napon, a társaim lendülete visz és segít az edzések elvégzésében. Baráti kapcsolat okán szinte mindenkivel számtalan közösen átélt élményem van, melyek segítenek és motiválnak az edzések és persze a versenyek során is. Sokszor segítjük ki egymást, szerintem egymás jelenléte is nagy segítséget nyújt abban, hogy a holtpontokon, illetve a pillanatnyi nehézségen könnyebben átlendüljünk.
Az edzéseket pulzuskontroll segítségével végzitek. Mennyire tartod fontosnak a teljesítményed mérését, elemzését?
Fontosnak tartom az eredményes és tudatos edzésmunka elvégzését, amelyhez elengedhetetlen a megfelelő pulzustartományok ismerete. A pulzuskontroll szerinti felkészülés immanens alapját képezi a hosszú távú futásnak.
Mester és tanítványa
Jakus Béla: "Verigával 3 éve 2013-ban kezdtünk együtt futni, neki előtte a kerékpározás volt a hobbija, aminek köszönhetően nagyon jó kondiban volt. Már az első pár hónap után látszott, hogy ügyes kis terepfutó lesz belőle. Az első Mátrabércünk után mérges is voltam rá, hogy nekem több évet kellett futnom mire 6:08-ig jutottam, ő meg röpke fél év futás után megy ennyit. :-)
Mindkettőnk szerencséjére nagyon hasonló a tempónk és emiatt nem csak az edzéseken, hanem a legtöbb versenyen is végig együtt tudtunk futni. A gyakori közös célba érkezéseink - pld. Bükki Hard, Mátrabérc, UTH115, Piros85, NaszályTrail - is ezt a tényt támasztják alá.
Úgy látom, hogy ha különböző elfoglaltságai engedni fogják, hogy a mostaninál picit többet és erősebben eddzen, akkor még magasabb szintre juthat.
Hogyan állítod össze az edzéstervedet?
A Váci Jedik csapata Jakus Béla mesternek köszönheti az edzéstervet. Béla nagyon tudatosan és kiváló szakmaisággal határozza meg a napi dózist, illetve állítja össze a makró- és mikróciklusokat is. A tudatosság nagyon fontos, kihívástól-kihívásig az adott megmérettetésnek megfelelően készülünk, a kellő pihenés és terhelés összhangjára mindig odafigyelve. Nehezebb heteket követően mielőtt a test jelezné a fáradtságot, sikeresen iktatjuk be a megfelelő regenerációt. Hatalmas előny a futótársak ismerete, egymás segítsége, a tapasztalatok megosztása a futásaink során. Edzés közben a pulzus és a tempó változását mindig figyelemmel kísérjük.
Edzéseid felépítésével kapcsolatosan milyen szempontokat követsz?
Mesterünk az erőfejlesztés és a nyújtás-lazítás szerepét nem győzi hangsúlyozni. Az erőfejlesztés az adott állapothoz és kitűzött célhoz igazodik. Az edzések tervezése során a napi edzésmunkában tudatosan van beépítve a szükség szerinti erősítés. Sok-sok intervallum futással, gyorsítással, iramjátékkal próbálunk kellő erőt és sebességet elérni.
Igen laza izomzattal rendelkezem, így a nyújtások könnyű és jól eső feladatot jelentenek az edzéseket követően. Gyors regenerálódásban nagy szerepet játszik a laza izomzat. A regenerálódást kiváló gyúrómnak is köszönhetem, aki minden pénteken vesz kezelésbe.
A kíváncsi, érdeklődő sporttársak hol lelehetnek rátok edzés közben?
Váci gyerekként a Naszályban végezzük az edzések jelentős részét, de a gyorsító munka helyszíne általában a Duna-parti bicikliút. A hétvégi hosszú-futások helyszíne a Börzsöny, de előfordulunk a Pilisben is. A külföldi magashegyi versenyek előtt a Tátrában szoktunk aklimatizálódni.
A KÖR
Béla és Veri nagy kihívás elé néz. Hol máshol, mint a Börzsönyben, október 22-én közösen vágnak neki a 152 km hosszú és 7.100 méter pozitív szintemelkedést tartalmazó Körnek. A szervezők a teljesítésre 30 órás szintidőt állapítottak meg.
Béla: "Amikor felvetettem Verigának, hogy mit szólna, ha neki vágnánk a Körnek egyből igent mondott. Mivel úgy is sokat futunk közösen, ismerjük és elviseljük egymást hosszú órákon keresztül is, ezért úgy gondolom, hogy a Kör teljesítése közben is segítség lesz, hogy párban futhatjuk. 2016. október 23-án kiderül,hogy jól gondoltam-e."
Veriga: "Első hallomásra felkeltette az érdeklődésemet és azóta is ott motoszkál bennem a teljesítés utáni vágyódás. A Dunakanyarban a Börzsöny lábánál élő lakosként, szinte nem telik el úgy hét gyerekkorom óta, hogy ne mennénk fel a Nagyhideghegyre. Nagyon inspiráló tehát, hogy a számomra közeli és ismerős terepen futhatunk.
Két évvel ezelőtt már belevágtunk a kör bejárásába sajnos Béla bokasérülése, majd a hirtelen jött jégkár keresztbe húzta a számításunkat és kissé eltolta a teljesítés lehetőségét. Nagy örömünkre szolgált, hogy nyáron a jégkáros részek zömét megtisztították, erre is figyelemmel tűztük ki az október 22-i indulást. Mindig a jól járható pályákon szeretek futni, erre most remek lehetőségünk nyílt.
Bélával a kitűzött célnak megfelelően készülünk hétről-hétre könnyebb, gyorsabb, rövidebb, illetve hosszabb futásokkal és persze hétvégente a pályát is kóstolgatjuk.
A nagy kihívást jelentő Körön kellő alázattal és felkészültséggel próbálunk helytállni és egy az elvárásainknak megfelelő idővel célba érni. Frissítésben számíthatunk a Váci Jedik lelkes kis csapatára, akiktől reményeink szerint mind energetikailag, mind mentálisan megfelelő támogatást fogunk kapni, ezért természetesen a sikeres célba érés esetén a teljesítést mindenki a magának érezheti."
Ahhoz, hogy jó teljesítmény leadására legyen képes a motor, fontos a megfelelő minőségű üzemanyag. Mit szoktál tankolni?
Szerencsés helyzetben vagyok az étkezéssel kapcsolatban, nem kell a kalória mennyiségét számolnom, de odafigyelek az elfogyasztott ételek minőségére.
A menümben a húsban szegény, rostban gazdag ételek szerepelnek. Salátákat, főzeléket részesítem előnyben, a megfelelő mennyiségű tejtermékek és hús fogyasztása mellett.
A napi folyadék bevitelével azonban hadilábon állok, de próbálok kellő mennyiségű folyadékot inni. A folyadék pótlása többnyire vízzel történik, hébe-hóba egy kis házi szörppel fűszerezve. Futások során a szénhidrátban és elektrolitokban gazdag izontóniás italokat részesítem előnyben.
Az ultrák a folyamatos kalóriapótlásról is szólnak. Mi a bevált recept?
A frissítéseket előre jól megfontolt módon, az adott távhoz, a futás intenzitásához mérten futásról-futásra megtervezzük, kellő figyelmet fordítva a megfelelő hidratációra és kalória pótlására.
Szinte kivétel nélkül a folyadékpótlás energia-, illetve isotoniás italok bevitelével és vízzel történik, a megfelelő egyensúly figyelembe vételével. Magas kalóriatartalmú szeleteket, géleket részesítem előnyben (pld. sportszelet, Mars csoki, sportgélek).
Eredményeid évről-évre javulnak. Teljesítőképességednek hol a határa?
Teljesítő képességem nagyban függ a mindennapi munka mennyiségétől. Megfelelő edzésmunka és kellő pihenés estén az adott célhoz mérten próbálom a maximumot kihozni magamból. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy nap mint nap a saját határaimat feszegetem.
A munkavégzéseddel hogyan tudod összeegyeztetni az edzéseket?
Napi munkamenetbe nem könnyű beillesztem az edzéseket a munkavégzésem hektikusságára is tekintettel. A kiírt edzéseket próbálom az időhöz mérten kellő elszántsággal, alapossággal elvégezni. Általában kora délután próbálok futni, hogy még kellően friss legyek az edzésmunka előtt, az esti edzéseket csak nehézségekkel tudom abszolválni. Korábban szóba jött a határok feszegetése, nos számomra a napi munka mellett az előírt edzésmunka elvégzése jelenti minden nap a határaim feszegetését. Többnyire kora reggel indulok itthonról és kora délután érkezek haza ezt követően próbálom az edzést elvégezni, majd folytatom a munkámat estig. Köszönettel tartozom Pötyikének, kis feleségemnek, aki tolerálja a futásaimat és támogat a hobbynak már nem mondható elfoglaltságomban. Próbálunk azért odafigyelni, hogy a mérleg egyikünk irányába se billenjen ki nagyon.
Avass be minket kérlek a szürke hétköznapok világába is. A napi munkameneten mit kell értenünk?
Mint az amatőr sportolóknál többnyire, úgy nálam is munkával telnek a hétköznapok. A résztulajdonomban álló kárrendezési irodánál dolgozom műszaki szakértőként. Az iroda gépjármű és ingatlan kárszakértéssel foglalkozik, több magyarországi és nemzetközi biztosító megbízásából végzünk műszaki szemléket, kárfelvételeket, érték- és állapotmeghatározást. Lakossági szolgáltatóként napi szinten kapcsolatban állunk több károsult ügyféllel megbízóink megrendeléseit teljesítve. Nem állíthatom, hogy teljesen stresszmentes a munkám, de az időbeosztásom magam választom meg, azaz a napi munkamenet közé mindig be tudom szorítani a szellemileg és testileg is frissítőnek ható futásokat, edzéseket.
Nem győzőm hangsúlyozni, hogy milyen szerencsés vagyok feleségemmel. Pötyi szintén napi rendszerességgel sportol. A futás mellett TRX edzésekre is jár, így az ő esetében is meghatározó szerepet kap a mindennapos sportmozgás. Abszolút támogatását élvezem, no nem mondom egy-egy nehezebb hetet követően azért orrom alá tudja dörgölni, hogy a futás fontosabb mint Ö. Persze hamar elillan a haragja két kedves szót követően, mert ugye nem lehet rám sokáig haragudni.
Nyugtass meg, ugye azért néha megpihen az alkotó?
A pihenést fontosnak tartom, de sajnos a feszített munkarend, a napi rutin, az elvégzett edzés mennyisége mellett igen nehéz a minőségi pihenés beiktatása. Lehetőségemhez mérten próbálok odafigyelni a pihenésre és ha van rá idő egy jó könyv társaságában vagy a Váci Jedik csapatával próbálok lazítani kicsit.
Keresztedzésekkel hogyan állsz?
A keresztedzés nálam gyakran kertészkedés gereblye és fűnyíró használatával. A kerékpár és a túrakajakozás beiktatásával próbájuk megtörni a hétköznapok egyhangúságát, illetve feleségem Pötyike iránymutatása szerint a TRX-szel szoktam gyakrabban összegabalyodni.
A birngához hasonlóan a terepfutás is bőven ad sikerélményt.
Eredményeimet az alázatosan elvégzett edzésmunka és barátaim, futótársaim, kis feleségem, Jenci Papi segítségével értem el, érem el. A Váci Jedik, ismerős terepfutótársak egy-egy jó szava, dicsérete mindig tud egy kis motiváltságot adni a szürke hétköznapokban is.
Akkor vagyok elégedett, ha az indulók első 10%-ában érek célba, illetve a mezőnytől függően alkalmanként dobogós helyezések megcsípése motivál.
A sok munka a versenyeken is visszaköszön.
Valóban, minden szerénység nélkül állíthatom, hogy remek kis évet zártam, zártunk a Jedikkel.
Kiemelendő a Naszály Trailen Bélával közösen elért 1. helyezésünk, majd az évadnyitó kedvenc Bükki Hardon, továbbá a Mátrabércen is sikerült a terveknek megfelelően célba érnünk.
A célversenyként is meghatározott Salomon UTH115 dobogós helyezése egyértelműen jelzi, hogy jó úton haladunk és nem volt hiábavaló a sok munka. Végül hab a tortán a Salomon Zugspitze Ultratrailen az összetett 10., illetve a korcsoportos /Master Man/ 2. helyezésem volt.
Utolsó kommentek