A versenyeket lázas készülődés előzi meg. Össze kell állítani a szükséges ruházatot az időjárásnak megfelelően. Kenőcsök, gélek, izoitalok, csokik egyéb frissítők. Felkerül a chip a cipőre. Kiválasztom azt a mezt, amiben futok. Majd felkerül a mellkasomra, a szívem alá a számom. Igyekszem úgy helyezni, hogy a pólómon a logó, a felirat jól látszódjon. Véletlenül sem takarhat a rajtszám semmi fontosat.

Minden futó szívén viseli a rajtszámát. Képletesen is értve. Igyekszik kötni valamihez. Egy évszámhoz, egy szerencseszámhoz vagy bármilyen egyéb jelentőséggel bíró dologhoz. Van olyan, aki addig oszt-szoroz-összead-kivon a számjegyekkel, amíg kijön valami csudaszép érték.

Így válik a verseny még érdekesebbé, még személyesebbé.

A rajtszámok emlékek. Ahogy átnézem a kollekciót, mindről eszembe jut valami. Lepereg előttem a verseny hangulata. A fáradtság, a küzdelem, amit ott éreztem. Beleértve persze a célba érés örömét. Olyan eseményei az életemnek, amelyek boldogsággal töltenek el. Nem lehet megunni, nem tudom helyettesíteni. Mindezt úgy, hogy az eredmények, a végső időeredmény teljesen másodlagos. Ez nem számít, mert minden verseny más. Mások a körülmények és más vagyok én magam is. Tudok örülni egy 1:53-as félmaratonnak Bécsben, mert az nem is olyan rossz futás már. De tudtam örülni 2:50 után, amikor becammogtam Hortobágyon a 40 fokban.

Olyan emlékek és érzések ezek, amelyeket csak akkor és csak ott kaphatsz meg. Elmondhatatlanok. Nekem a 104 az 1014 méter magas Kékes csúcsát jelenti, amit megmásztam májusban. A 412-es Vivicitta egy felvezető félmaraton volt a 15501-es bécsi kirándulásra. Ezt az időeredményt a 108-as K&H-n szinte másodperc pontossággal tudtam megismételni. A 200-as váci félmaratonnal indult az idei versenyévad számomra. 1019-cel futottam a JUST30-on a szigeten. 2098-as számmal kerültem meg először a Velencei-tavat. 117-tel szaladtam Győrtől a Lipóti Strand medencéjéig. Az 1848-as évszámmal a szívemen futottam le az első maratonom. Képek, arcok, emlékek.

Ezeket nem is sejtettem még akkor, amikor először felhúztam a futócipőt a lábamra. De ezek azok, amik miatt újra és újra, hétről hétre, napról napra felhúzom a cipőt és futom a kilométereket. Nagyon nehéz elkezdeni a futást. Nehezen vesszük rá magunkat arra, hogy belefogjunk. Kifogások persze vannak dögivel. Azokat nagyon könnyen találunk: jajj, még leadok előbb pár kilót. Á most túl hideg van, majd tavasszal. Inkább ősszel, most túl meleg van. Figyelj rám, segítek! Elárulom a nagy titkot. A futás 5 lépését.

A futás 5 lépése

A lakásodban, házadban, ahol élsz, garantáltan van olyan pont, ami kereken 5 lépésre van a cipődtől. Attól a cipőtől, amiben futhatsz is. 5 lépés. Nem több, nem kevesebb. Hidd el, tudományosan bizonyított tény, hogy van ilyen pontja a lakásodnak. Ennyit kell csak megtenned. Igen, ez a legnehezebb. De ugyan, mit veszítesz vele, ha megpróbálod? Zavar a túlsúly? Zavar az esetlen mozgás? Zavar, hogy pár lépés után kapkodod a levegőt? Hát, tenni kell ellene. Ingyen nyilván nem adják a sikert. De a kitartó munka eredménye garantált. Sokkal hamarabb, mint gondolnád!

A cipődet, az utat nem érdekli a súlyod. Nem érdekli, hogy mennyire vagy gyors vagy épp lassú. Az sem, hogy a levegőt hogyan veszed. Az egyetlen dolog, ami számít az, hogy haladsz. Sétálj, ha jobban esik. Fuss kicsit, ha arra vágysz. Fuss lassan, fuss gyorsan. Csak indulj el. Tedd meg azt az 5 lépést! Hidd el, nem fogod megbánni!

Azt is tudnod kell, hogy nem vagy egyedül. Sokan futunk. Sokan futnak gyorsan, de sokan futnak lassan. Nem számít hogyan. Nem ciki. A versenyek sem csak arról szólnak, hogy legyőzzük a másikat, vagy legyőzzük az órát. Hanem arról, hogy legyőzzük saját magunkat: a saját lustaságunkat. Hogy megtegyük az első 5 lépést.

A közös futások, közös edzések, bulifutások erről szólnak. Segít megtenni az első lépéseket. Segít fenntartani a lendületet. A társaság, a jó kedv, a közös sikerek. A segítség mindössze 5 lépésre van tőled. Ennyit kell csak megtenned. Neked! Mert ezt senki nem tudja megtenni helyetted! Ha ez sem lenne elég, akkor olvasd el Gergő történetét.

Természetesen nem csak a futás adhatja meg ezt az érzést. Bármilyen más mozgás is. Rajtad áll, hogy mit csinálsz. De valami kell. Én a futást választottam. Ez az, ami felszabadít. Ezáltal tudok kiszakadni a hétköznapok nyűgjéből. A futás olyan sport, ahol egyedül is vagy, meg nem is. Ha akarod, másokkal futsz. Ha egyedül akarsz lenni, akkor egyedül is csinálhatod. Mehetsz reggel, napközben vagy akár este is. Nem számít, hogy milyen idő van kint. Futhatsz szakadó esőben, tűző napsütésben, havazásban és fagyban is. Mind más miatt szép. Mind más miatt ad maradandó emléket és erőt.

Igen, erőt ad. A teljesítmény visszahat rád. Kihúzhatod magad büszkén: igen, megcsináltam. A futás alatt, után másképp látom a világot. Mintha átszínezné a körülöttem lévő dolgokat. Tisztábbak, egyszerűbbek, szebbek. Olyan dolgok, amik nélkül már nem tudnék élni. Kőkemény 5 lépést kellett megtennem nekem is. Mint mindenki másnak is. Tedd meg az 5 lépést és segíts megtenni másoknak is ugyanezt!

Tarts ki és neked is szíveden lesz a számod!