Utunk Ultrába

Négy elszánt futó nekivág, hogy 4*53 kilométerben fussa le az Ultrabalatont. 2012. június 30.

(y)

Friss topikok

  • Kilfish: "egy helyben tébláboló, ki nem kerülhető sötét parasztok" :D (2018.10.29. 14:49) I. Panoráma Trail
  • Lusuka: Nagyszerű pénzkereseti lehetőségek, fotózással, forditással, sorozat és kép feltöltéssel, facebook... (2018.06.25. 08:34) Lebegés - I. LibegőTrail
  • pannonfunk: @Vitja: Nem, telkeztem helyette :) (2018.05.12. 22:09) Kék a szeme, ultrakék
  • iramszarvas: Jó volt, de azóta változott az útvonal, a maraton négy kör. Ez még akkor sem vonz olyan nagyon, ha... (2017.02.14. 10:45) Kiss Péter Emléktúrán
  • csz_329: @rrroka: OK, jogos, valahol érthető hogy a megyek a többiek után effekt működik, én is így szoktam... (2016.12.30. 09:57) Trails sorozatterhelés

Utolsó kommentek

  • Kilfish: "egy helyben tébláboló, ki nem kerülhető sötét parasztok" :D (2018.10.29. 14:49) I. Panoráma Trail
  • Lusuka: Nagyszerű pénzkereseti lehetőségek, fotózással, forditással, sorozat és kép feltöltéssel, facebook... (2018.06.25. 08:34) Lebegés - I. LibegőTrail
  • pannonfunk: @Vitja: Nem, telkeztem helyette :) (2018.05.12. 22:09) Kék a szeme, ultrakék
  • Vitja: @pannonfunk: Szia István, sokat gondolok mostanában rátok és az UB váltónkra is. Te indulsz ma? (2018.05.12. 05:47) Kék a szeme, ultrakék
  • Vitja: @pannonfunk: utunkultraba.blog.hu/2015/02/25/a_mesterem (2018.05.12. 05:46) Kék a szeme, ultrakék
  • Utolsó 20

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Nyelv és sport

-25. hét

2012.01.06. 08:00 iramszarvas

Az év vége és eleje, függetlenül attól, hogy a jeles napok a hétvégére estek, teljesen felborították az edzéstervet. Legalábbis semmi nem úgy történt, ahogy eddig.

 

 

Nyugtató

Erre a hétvégére két hosszúlassú is esett, ami egyszerűen a szervezéseknek köszönhető.

December 31-én a Nike Futóklubban volt a szokásos összejövetel kissé szokatlan, szilveszteri kiadása. Eddigre már kicsit kezdtem kilábalni a torokvacakolásból (bár máig sem múlt el). Nem nagyon bonyolítottam, a szokásos módon elfutottam a szigetre. Mivel tíz után két perccel értem oda, azt hittem, hogy loholnom kell majd a csapat után, de a meghirdetet 9:45 helyett csak 10:15-kor kezdődött a bemelegítés is, úgyhogy még némi cseverészre is maradt időm. Zsolnai Vikivel futottunk egy kellemes, beszélgetős, kb. 28 perces kört, aztán némi ingyenrétes után hazafelé vettem az utat. (Sajnos a nyereménycipőt és -tatyót nem nekem húzták ki. Hiába, vannak még hiányosságok a szervezésben. Azt viszont el kell ismerni, hogy időjárás ügyében helyesen jártak el: a legszebb téli futóidő volt, amit csak kívánni lehet.) A változatosság kedvéért ezúttal nem a Szabadság-, hanem a Petőfi-hídon jöttem vissza.

Pulzust nem nagyon mértem, mert odafele siettem, és amikor 155 körül járt az óra, inkább kikapcsoltam. A szigeten nem ezzel foglalkoztam, csak visszafelé igyekeztem 140 alatt tartani, de inkább 140 körül volt, hol kicsit felette, hol kicsit alatta. Így kb. 6 perces kilométereket futottam, ami végül is nem olyan rossz, mint az előző hét végén. Nagyon remélem, hogy akkor az csak a kezdődő göthösség velejárója volt.

Az összeredmény valamivel 18 km felett van, ami ugyan nem üti meg az elvárt félmaratoni távolságot, de a közelében jár.

Január elsejére a Suhanj!-osok szerveztek egy futást, 9:00-kor indult a Margit hídtól, így már 8:30 körül el kellett indulnom. Ezúttal a pesti oldalon mentem, amit a GPS nem szeret, a házak között az útvonalam ökörhugyozásnak tűnik – amiből az is következik, hogy a valódi távolságnál többet mér, és persze nagyobb sebességet is. 

A kísérőm ezúttal nagyrészt KD Marianna volt, akire egyébként a Dagadt Köcsögön megjelent kép alapján már nem lehet ráismerni, annyira lefogyott. (Gergőnek ideje lenne egy ilyen volt – ilyen lett képpel ellátott posztot kitennie.) De nem elég, hogy lefogyott, kitűnően is bírta azt a Gellért-heggyel megspékelt kb. 17 kilométert, amit együtt futottunk. Meg kell még említenem Kohári Marcsit, aki nagyon keményen nyomta velünk a csúcsig, igaz, később elhagytuk, de elmondása szerint így is végigküzdötte a távot.

Mint a térképen látszik, ezúttal a pesti oldalon futottam északnak, és később visszafele is, de az út során megjártam a budai partot is. A közös futás értelemszerűen viszonylag lassú volt, mivel különböző képességű emberek futottak együtt. Ezzel általában semmi bajom nincs, de ez alkalommal rendkívül hideg volt, és amikor megálltunk, azonnal fázni kezdtem – időnként futás közben is fáztam. (Ezért nem tudtuk bevárni Marcsit sem.) A legrosszabb az volt, mikor a bokám fájni kezdett, nyilván azért, mert a hidegben való álldogálás során bemerevedett, s csak kb. egy kilométer után melegedett úgy vissza, hogy nem kellemetlenkedett. A gellért-hegyi megálló persze csodálatos volt, köszönhetően Gusztos Petiéknek, akik punccsal és falatkákkal kedveskedtek. Végül sikerült úgy 29 km-t összehozni, bár ezt inkább 28-nak számolnám az ökörhugyozás miatt. Némiképp kiegyenlíti az előző napi rövidebb távot.

Kaptató

A gyorsító ez alkalommal elmaradt, de Kelemen Nórának köszönhetően ez alkalommal eljutottam a SZESZre. Én olyan 14 km körüli távra számítottam mindazok alapján, amit korábban a Facebookon láttam, elindulásom után gondoltam is, hülye vagyok, minek viszek ekkora útra háromnegyed liter frissítőt, na de, gondoltam, majd ott hagyom a kocsiban. Mikor megérkeztünk, kiderült, hogy inkább 19 kilométer van a tervben, és azt is három óra alatt tervezik teljesíteni, úgyhogy a kulacs inkább elkísért. Jól tette, mert bizony nagy szükség volt rá. Négy kilométerrel a vége előtt ürült ki, csodával határos módon egy működő kút mellett (a szigeten már októberben elzárták a kutakat), és az újratöltés is elfogyott azon az utolsó kis szakaszon.

A SZESZ persze érdekes, de úgy érzem, ebben a formájában nem nekem való. A távolság hagyján, a szint már keményebb, a sebességet nagyjából tudtam tartani, az sem zavar, ha az út nem aszfaltsimaságú, és valahogy a sötéttel is megbirkózom (bár ismét igazolást nyert, hogy a fejlámpám szar), meg a hideg ellen is lehet védekezni, de ez így együtt kicsit sok. Fejben nehezen tudom elviselni azt a tudatot, hogy esetleg mégis kimegy a bokám, és mire elsétálok a civilizációig, átfagytam. Arról nem is szólva, hogy a gyakorlottabb futók nem igazán figyelnek arra oda, hogy a kevesebb terepismerettel rendelkezők ne vesszenek el – persze lehet, hogy ők tudják, hogy majd megvárnak két kilométer múlva annál az elágazásnál, csak én ezt annyira nem tudom átélni, miközben úgy futok egy irányba, hogy arra gondolok: lehet, hogy a másik ösvényre kellett volna rátérnem, és most éppen az ellenkező irányba haladok. (Ugyebár ez az a környék, ahol Ulrikkal fényes – na jó, kissé ködös – nappal is el tudtunk tévedni.) de az eltévedés sem lenne olyan rémes, ha közben  nem fenyegetne a megfázás réme – márpedig kell egyfajta tudatállapot ahhoz, hogy az ember fusson, miközben nem biztos benne, hogy jó irányba tart.

Út közben fogalmam sem volt, merre járunk, de így utólag elmondhatom, hogy a Fenyőgyöngyétől indulva másztunk fel a János-hegyi kilátóba (kb. a 12. kilométernél értük el), majd egy másik útvonalon tértünk vissza. Így jött össze a félmaraton, amelyet kb. 2 óra 35 perc alatt teljesítettünk. Borbély Jani, aki rendszeresen SZESZel, azt írja (formálisan panaszkodik, valójában persze dicsekszik – de hát valami ilyesmit teszünk mindannyian) a fácsén, hogy ez szokatlanul kemény SZESZ volt, pont olyan érzés volt neki, mint az első. Mit ne mondjak, nekem is.

Összességében persze örülök a SZESZnek, de attól félek, most hazavágta a hétvégi terveimet. De ez már csak a jövő heti posztból fog kiderülni. A lényeg az, hogy a felkészüléshez azért bizonyára nem volt rossz az eheti program.

A korábbi 229 kilométerhez tehát összesen 67 jön, ami 296.

Szólj hozzá!

Címkék: edzés suhanj!

A bejegyzés trackback címe:

https://utunkultraba.blog.hu/api/trackback/id/tr603519889

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.