Utunk Ultrába

Négy elszánt futó nekivág, hogy 4*53 kilométerben fussa le az Ultrabalatont. 2012. június 30.

(y)

Friss topikok

  • gigabursch: Sose felejtem el! Az Újpest-öbölben készültünk az ifi OB-re, amikor az MTK-s öregfiúk betétdeltek ... (2020.02.15. 10:22) Tamás
  • Zsalapa: @Zsalapa: mármint Verigának gratulálok :D (2019.06.20. 13:53) A Jedi visszatér - Veri rögös útja az UTH-ig
  • Kilfish: "egy helyben tébláboló, ki nem kerülhető sötét parasztok" :D (2018.10.29. 14:49) I. Panoráma Trail
  • Lusuka: Nagyszerű pénzkereseti lehetőségek, fotózással, forditással, sorozat és kép feltöltéssel, facebook... (2018.06.25. 08:34) Lebegés - I. LibegőTrail
  • pannonfunk: @Vitja: Nem, telkeztem helyette :) (2018.05.12. 22:09) Kék a szeme, ultrakék

Utolsó kommentek

Naptár

február 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29

Nyelv és sport

Tamás

2020.02.14. 22:09 Vitja

Kavarognak a gondolatok bennem, mit is lehet ilyenkor mondani, ha lehet egyáltalán. Szinte már mindenki megszólalt és magasztalnak, mint Szent Jupát földi helytartóját avagy Aranyembert. Sok helyen olvasható az is, hogy már 17 évesen magyar bajnokságot nyertél, egy évvel később pedig olimpiai érmet akasztottak a nyakadba, majd összesen 9 világbajnoki és 35 magyar bajnoki cím fémjelezte pályafutásodat.
 wt2.jpg

Mi mindezek mellett, elsősorban atyai tanítómesterünkre tekintünk Rád; igyekszem összefoglalni, hogy ez mit is jelent.

Az 1982-es világbajnoki győzelmedre tisztán emlékszem, ezt követően nem sokkal, szeptemberben kezdtem el én is kenuzni. Szobám falát természetesen a Képes Sportban megjelent posztered díszítette. Sajnos már nem volt alkalmunk látni élőben versenyezni, ugyanakkor viszonyítási pontként köztünk maradtál, hiszen mindenki úgy szeretett volna kenuzni, mint Te.

wt.jpg


Jóval később 18-19 évesen vettük a bátorságot és egy szombat délután, az edzést követően a Kazinczy utcába merészkedtünk le Hozzád. Az asztalra csapva ültél le közénk és bátorítandóan adtál tanácsot, bölcs útmutatást. Ekkor égett belénk a kultikussá vált mondatod is: "Az edzésmunka olyan mint a sz@r, előbb-utóbb úgy is kijön." Szuggesztív egyéniségednek és közvetlenségednek hála, Nálad mindig otthon éreztük magunkat, szinte nem volt olyan hétvége, hogy ne látogattunk volna meg. Mindenkihez volt egy kedves szavad, a történeteidet szájtátva hallgattuk. Igen, a vendéglátás terén is maradandót alkottál, a romkocsma prototípusa a Te nevedhez fűződik, megvédve egyben Erzsébetváros egyik legősibb műemléképületét is.

kocsma.jpg


Sok sporttársunknak nyújtottál menedéket életük nehéz időszakában, sokszor lakhatást, munkát és edzéslehetőséget is kínálva. Többen ezt követően nyertek világbajnokságot.
A '90-es évek közepén - már nem versenyeztem - egy nyári este megkérdezted, hogy mi lenne, ha másnap lemennénk Fadd-Domboriba megnézni a válogató versenyeket. Hajnalban már mögötted ültünk és ahol megálltunk mindenki rég nem látott barátjaként köszönt rád. Pakson nem engedtek fizetni az étteremben. Ekkor tudatosult bennem, hogy Téged az egész országban mennyire szeretnek, tisztelnek.
A Körcsarnokban a '96-os olimpia döntőit együtt izgultuk végig, Koló és Indián parádés finisét követően egy könnycsepp csillant meg szemed sarkában.
Egy évvel később személyesen tiszteltél meg a diplomaosztón, veled volt a Tőled elválaszthatatlan német juhász Vaclav Vino kutya is. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy jelenléted elsősorban évfolyamtársamnak, Ákos fiadnak szólt, de hidd el, nekem is sokat jelentett, hogy ott voltál a szeretteim között.
Jól látható, hogy ifjúságom jelentős eseményeinek fontos részese voltál.
Nem csoda, hogy a temetésén Te törted el Koló kenulapátját, ami bennünk is eltört valamit.

temetes.jpg

A Kolonics György Alapítvány is sokat köszönhet Neked. Az emlékevezéseken Általad celebrált kenus nóták, avagy a filmbéli megemlékezésed is komoly értéket jelentenek. Tavaly január elején - már nagybetegen - a Mátraházai Edzőtáborban tartott Kenusnapon gitárral a kezedben olyan útravalót nyújtottál, amire a jelenlevők mindig emlékezni fognak. 

felterden.jpg


Ekkor fogant meg az a gondolat, hogy előadásodban hanghordozón kerüljön rögzítésre "SZENT JUPÁT ÖRÖKSÉGE"

studio.jpg


Modernkori bárdként énekled meg azt az életérzést, amely a "széles vállú, nagypofájú" játékosságot erővel és kitartással ötvözi. Úgy gondolom, hogy ez az az örökség, ami túlmutat a sportolói nagyságodon és ennek is köszönhető, hogy mindenki tisztel és szeret.

   
  

  

2 komment

Címkék: kenu megemlékezés Wichmann Tamás

A bejegyzés trackback címe:

https://utunkultraba.blog.hu/api/trackback/id/tr7515474778

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

legyetek 2020.02.15. 08:55:17

Ez nagyon szép megemlékezés.

gigabursch 2020.02.15. 10:22:46

Sose felejtem el!
Az Újpest-öbölben készültünk az ifi OB-re, amikor az MTK-s öregfiúk betétdeltek egy C4-be. Ők az öregfiúk és kêszültek.
Már mindegyiken rajta volt a korral járó többletsúly. Aztán rajt! és elkezdték pakolni...
Olyan vizet húzták, hogy azon még az átesés is élmény volt kis tökös kenuslegényként.
De esténként a nagy versenyeken sztoriztak. Rengeteget. Mindenkinek. Nem számított, hogy valaki épp a szomszéd KSI, Honvéd, Szpari, vagy Győr vagy bárhonnan is állt ott.
A sztorijaikkal mindenkit életre neveltek.

Na meg a kajcsik a Szent Jupátban. Aki nem ette meg rendesen kölyökként, az addig maradt, amíg meg nem oldotta.
Merthogy kenuslegény valaki az azonnal látszott. Felemás barnulású lábszárak és a szíj nyoma a csuklón. Azonnal levette, hogy kik jöttek be.

Isten nyugosztalja!