Ahogy még az UB előtt készült interview-ban nyilatkoztam, a versenyt követően egy nagy pihenést terveztem, ami rám is fért nagyon. Ha jobban belegondolok január óta nyomom, Rómát és a Terep50-et követő lazább hetek, ugyan jól estek, de azért többre vágytam.
Pont itt volt az idő, hogy megköszönjem szervezetemnek azokat a csodás élményeket, amit eddig is nyújtott és remélem még sokáig nyújtani fog, megadva neki, amit megérdemel. Magyarán a rugó sem lenne rugó, ha mindig megfeszülne. Az UB-t követően még egy hétig élveztük a Balatont és benne a kánikulát. Minden reggel úsztam egy nagyot és lelkiismeret furdalás nélkül csúsztak a hosszúlépések. Másként talán ki sem bírtam volna. Majd a hazajövetelt követően engedtem Mesterem hívószavának - bár nem engedtem volna - és egy átmozgató futáshoz csatlakoztam, ami hova máshova, mint a Naszályba vezetett. Már az elején éreztem, hogy ez nem volt jó időzítés. Igaz, hogy csak egy héttel voltunk az UB-t követően, de fájt mindenem és fejben sem tudtam összerakni magam, így szégyen, nem szégyen nem értem fel a csúcsra, hanem félúton visszafordultam. Hát nem dicsértek meg, de legalább megbeszéltük, hogy július végéig van időm feltöltődni. Mesteri javallatra azért hetente 2-3 alkalommal 6 kilis emlékeztető futáshoz magamra húzom a futócipőt és a héten az uszodába is eljutottam. Erőnlétemet evezéssel igyekszem formában tartani. Idén először volt alkalmam vért is adni.
Váltótársaimmal is találkoztam, megemlékezvén közös futásunkról. Sajna pannonfunknak egyéb dolga akadt, így hármasban elmélkedtünk. Iramszarvas invitálásának köszönhetően a margitszigeti, leánykori nevén Úttörőstadionban találkoztunk, ahol bepillantást nyertem a Nike futóklub közös edzésébe, majd részesei lettünk Lubics Szilvi élménybeszámolójának is. Úgy gondolom Szilvit különösebben nem kell bemutatni, lenyűgöző eredményei önmagukért beszélnek. Egy-két adat még is megdöbbentett, heti 170 kili, évente 350 napon edzés, mindez 120-145 közötti pulzustartományban ... Hát semmit sem adnak ingyen.
A fiúkkal egyetértettünk abban, hogy hatalmas élményt jelentett mindenkinek az UB, és annak ellenére, hogy novemberben egy hirtelen felindulás alapján szerveződtünk, mégis milyen jól működött minden. Megállapodtunk, hogy jövőre is nekivágunk.
Mesteremmel abban maradtam, hogy a következő célversenyre az október21-i Morgenpost Dresden Maratonra készülünk fel. Menet közben a felkészülés részeként a következő versenyeket néztem ki: július 28. Balboa kör edzőverseny, augusztus 12. Suhanj6! (hat órás jótékonysági futóverseny éjféltől hajnal 6-ig Szigetmonostor), szeptember 9. Nike félmaraton PB-re törekedvén, szeptember 15. Baradla Underground Trail, szeptember 22. Börzsöny éjszakai, október 7. VASAS 25 teljesítménytúra Pomáz – Dobogókő között.
Nagyon eltökélt vagyok szeretnék PB-ket futni! Már alig várom a szombat esti Balboa kört.
Utolsó kommentek