Utunk Ultrába

Idén nagyon vártam a Yours Trulyt. Aztán először az zavart be, hogy Vitya a Téli Mátrára hívott, ami szombaton volt. Úgy gondoltam, OK, rég volt túra, jöjjön a Téli Mátra, másnap meg legfeljebb csak egy fél YT-t futok. Aztán mégis abban maradtunk, hogy a Téli Mátrát kihagyjuk. Szombaton pihentem, a másnapi időjárás az évszakhoz képest kitűnőnek ígérkezett (mínusz néhány, tehát fagy, azaz sár nem várható, se erős szél, se csapadék, sőt, talán a nap is kisüt), összekészítettem a ruhákat, futótáskát, kinéztem a megfelelő járatot a menetrendből – valami hasonlóra készültem, mint tavaly. El is mentem korán aludni.

Aztán felébredtem, és azt éreztem, hogy nagyon fáradt vagyok. Úgy éreztem, így felesleges nekivágni. Ha meg is csinálom, utána olyan fáradt leszek, hogy másnap nem tudok rendesen úszni. Akkor vagy kihagyom, vagy görgetem tovább a fáradságot. Később észrevettem, hogy még csak fél egy van, és még bőven van időm pihenni. Vissza is aludtam, de reggel sem lett jobb.

Sokáig gondolkodtam, miért nem tudtam rendesen kipihenni magam. Aztán eszembe jutott, hogy szerdán vért adtam. Bár egyébként rendszeresen szoktam vért adni, valahogy úgy alakult, hogy utoljára 2011. májusában adtam. Mivel akkor még nem endomondóztam, nehéz lenne felidézni, mennyire intenzíven edzettem akkor, de nem emlékszem, hogy látványosan visszavetett volna a véradás. Most azonban igen, és ezt a lenti táblázat alsó két sora is látványosan igazolja. Ráadásul kedd délutánra kijött rajtam valami kórság, ami miatt a csütörtöki és pénteki edzéseket is ki kellett hagyni, és örülhetek, ha Kaposváron futhatok.

Úgy érzem, az idei egyébként sem a futás éve lesz. A heteim úgy néznek ki, hogy hétfőn és pénteken este úszom, kedden és csütörtökön este pedig kettlebellre járok. A szerdát igyekszem szigorúan pihenőnapnak megtartani. Ezen kívül minden nap csinálom a gyógytornát. Ez már időben sem kevés: az edzések egy órásak, a gyógytorna alkalmanként kb. fél óra, ami azt jelenti, hogy a hetemből máris hét és fél óra, azaz csaknem egy teljes munkanap elment a sportra, és akkor ezekbe még nem számoltuk bele az edzésre menetelt, az átöltözést, a zuhanyzást stb.Az egyetelen dolog, amiért különösebben nem sajnálom ezt az időt, az, hogy munka után különösebb szellemi tevékenységre már amúgy se nagyon maradna energiám.

És a tél miatt komoly bicajozás még fel sem merülhet. Szilveszter előtt pár nappal az enyhébb időt kihasználva elmentem Szigethalom felé, az két és fél óra alatt volt kb. 55 km, de ennek egy része csak lassú, nézelődős tekerés volt. 19-én pedig spinninggépen tekertem egy ötórásat, azt a mérő 180-nak mérte, de szerintem reálisan jó, ha 120 km-nek számolható.

Időnként persze kénytelen vagyok elgondolkodni azon, hogy nem sok-e ez így, és nem kellene-e a többiből visszavennem. De arra jutottam, hogy az úszás kell, mert meg kell tanulnom rendesen úszni. Majd ha jól megy, akkor el lehet gondolkodni, hogy mik is tulajdonképpen a céljaim, és hogy átteszem-e a hangsúlyt rá, vagy elég lesz a heti, esetleg kétheti egyszeri alkalom. A kettlebellt pedig egyszer már abbahagytam, meg is bántam rendesen, úgyhogy nem fogom félretenni. A kerékpár pedig egyértelműen a legjobb, hiszen ez az egyetlen dolog, amelyet – legalábbis nyáron – értelmes dologra, kerékpártúrákra lehet használni. (Ráadásul ez már majdnem futás – erősíti a lábat, miközben annyira mégsem terheli.) A futás tehát egyelőre marad a háttérben.

Futásra tehát maradnak a reggelek és a hétvégék – de pl. a spinning utáni napon sem láttam értelmét. A reggeli futás általában 10 km körüli, mostanában egyre többször Gellért-hegyes. A hétvégén igyekszem hosszabbakat, de miután egyszer a spinning miatt elmaradt, most meg a YT-t egyszerűen kihagytam, csupán egy hirtelen felindulásból elkövetett félmaraton maradt januárban hétvégi hosszúnak. A maraton óta a következőket futottam:

* Gellért-hegy
** Ekkor mértem a rekortánt.

Látszik tehát, hogy ez nagyon kevés futás, ráadásul meglehetősen rendszertelen. Igaz, a tavalyi január sem volt sokkal jobb: igaz, akkor hétvégenként mindig megvolt a hosszú (köztük két ultra is), de hét közbeni futás összesen három volt – igaz, azok 16-20 km-esek. Mindenesetre akkor januárban 249 km-t tettem meg.

A maratonnal 91 km-nél jártam, ehhez azóta alig 98 jött, így 2012-ben még csak 189 km-t futottam – így is több, mint egy YT-val kevesebbet, mint tavaly ilyenkor.