Az év elteltével nem kevesen, hajlamosak számvetést készíteni a történtekről, illetve levonva a tanulságokat új célok kitűzésével ösztönzik magukat. Én is beállok a sorba, hogy pontosan nyomon kövessem tavalyi utamat, amely sokszor ultrába is vezetett. Összegzésem nem titkolt célja: erőgyűjtés az idei célkitűzések teljesítéséhez.
Mindenek előtt lássuk a számokat, amik sosem hazudnak. Iramszarvas példáját követve, aki szisztematikusan összegzi teljesítményét, a tavalyi évben az összes futásom adatait excell táblába rögzítettem, aminek köszönhetően pontos adatokkal szolgálhatok:
2014-ben 157 alkalommal, 305 óra alatt, 2641 km-t futottam, ebből terepen 40477 m szintet leküzdve 1067 km-t tettem meg, a teljesítménytúrákat is figyelembe véve, összesen 18 versenyen vettem részt.

Jól látható, hogy ez az évem a terepfutásban hozott igazi áttörést.

Januárban a Téli Mátra XL távon debütáltam, nagyon jól eső érzéssel értem célba: 5:51:31, 40,53 km, 1599 m.
Február elején a Margita Terepmaraton nagyon meggyötört, sőt majd 1 hónapra le is döntött a lábamról: 5:29:53, 43,5 km, 804 m.
Március végén a betegségből kilábalva a Vértes Terepmaratonon acéloztam magam: 4:34:06, 39,29km, 1005m.

Április közepén büszkeséggel töltött el, hogy a korábbi váltóverseny hiányában, nagyot gondolva, egyedül vágtam neki a Mátrabércnek: 8:19:01, 55,5 km, 2734 m.

Május elején célversenyként immár másodszor - de Kisrigó és Hidegkút között első alkalommal - a Terep 50 látott viszont: 6:31:04, 52km, 1780m.
Június végi jutalomfalatként alpesi körülmények között is próbára tehettem magam a Zugspitz Ultratrail-en: 11:22:12, 60,7km, 2920m.
A nyári pihenőt követően szeptember közepén egy júliusi elhamarkodott fogadalom alapján, Csáky Lacikával a Mátrában a Kékest négyszer meghódítandóan a Dupla Élmény várt ránk: 10:57, 73,2km, 3380m.
Októberben a Börzsöny számomra ismeretlen részét fedeztük fel a NAHÁT 35 teljesítmény túrán: 5:31:03, 37,37km, 1018m. 
És elérkezett november 1. napja, mikor is a Dupla Élményt követően, már nem térhettem ki a Piros 85 elől sem, figyelembe véve, hogy egy évvel korábban a 65-ös távon már palléroztam magam: 11:48:19, 86,08km, 3205m.

A Pirosat kipihenve, mondhatni hazai pályán, kötelező jelleggel a NaszályTrail tárt karokkal fogadott ismét, ahol a tavalyi 3:15 körüli eredményem megjavítása volt a célom: 3:04:25, 24,86km, 900m.

Decemberben év végi levezetésként, illetve már a következő idényt megalapozandóan két év után ismét teljesítettem a Vulkántúrát: 7:18:35, 43,59km, 2160m.
És végül az év utolsó előtti napján, karácsonyi beigli égetésként a tavaly megismert Fóti Somlyó 35-öt idén sem hagyhattuk ki: 4:41:18, 34,44km, 519m.
Most látom csak, hogy elég egyenletesen, pont 12 alkalommal, szinte havonta sikerült tesztelnem magam  a hegyeken-völgyeken.

Természetesen az aszfaltról sem szoktam le teljesen, az edzések jelentős részét továbbra is itt végzem. 
Március idusán egy családi kirándulással összekötve Barcelonába látogattunk el, gyarapítva a külföldi maratoni teljesítéseim számát. Egy hónapos kényszerpihenőt követően nagy remények nélkül egy élvezetes, élménydús edzésként, 30 kili után már inkább szenvedve futottam, ami az eredményen is meglátszott. (4:15:34, 42,36km.)

Az Ultrabalaton párban történő teljesítése volt a tavalyi év egyik legjelentősebb parádéja, igaz nem volt annyira nehéz dolgom, hiszen Iramszarvas bombasztikus formája nagyon ösztönzőleg hatott rám. Egyértelmű könnyebbséget jelentett az is, hogy csak a váltások során találkoztunk, így nem maradt elég időnk lefárasztani egymást. :) A folyamatos megújulás volt a kulcsa teljesítésünknek és úgy érzem a természetes fáradtságot is leszámítva, sikerült egyenletesen haladnunk. Én az első Aliga és Almádi közötti (2:22:30,24,41km), majd legtöbb szintet magába foglaló gyötrelmes Aszófó és Zánka között elterülő (2:36:48, 24km), az estébe hajló, újjászületést jelentő Balatonygyörököt és Balatonmáriát összekötő és végül a teljesedést okozó Fonyódliget - Földvár (3:25:09, 29,76km) közötti szakaszokat teljesítettem. Szerintem Iramszarvas nevében is mondhatom, hogy előzetes 23 órás elképzelésünket messze felülmúlóan, a 21:45-ös összidejű teljesítésünkkel nem kell szégyenkeznünk.

A Suhanj!6 harmadik teljesítésével kapcsolatos célom az előző év 58 kilis eredményének felülmúlása volt, igyekezvén a 6:00/km-en belüli átlagsebességet tartani.  Itt is Iramszarvas volt segítségemre, akivel a táv első felének jelentős részében sikerült lépést tartanom. Ennek is köszönhetően törtem át a lélektani 60 kilis határt (6:00, 61,116km).
A júliusi fogadalomtételünk után a Dupla Élmény került a célkeresztbe, így a szeptember eleji Budapest Félmaratonra jelentősebb gyorsító edzések és rápihenés nélkül érkeztem. 18. teljesítésemet Práth Ádi tökéletes nyulazása tette emlékezetessé (1:39:41, 21,28km).
Szeptember végi német kirándulásunk alkalmával az ulmi Einsteinmaraton teljesítése során a 8 nappal korábbi mátrai ultrafutásom okozta fáradtsággal a lábamban hiú reménynek tűnt a csúcsdöntés, de a korábbi PB közeli eredményem elégedettséggel töltött el (3:43:43, 42,65km).
Október 23-án ismét Kolóra emlékeztünk Budakeszi és a MOM-park közötti Bécs-Budapest félmaraton teljesítésével (1:41:44, 21,06km).

2014. summázatát ismerve túlzás nélkül állíthatom, hogy messze-magasan eddigi legeredményesebb évemet produkáltam. Tisztában vagyok vele, hogy ez az idény nem jöhetett volna létre családom támogatása, türelme nélkül. Külön köszönet illeti meg a Gödi Futókört és a Váci Jediket is, hogy csatlakozhattam hozzátok, igazi színt csempészve a monoton edzésekbe. Nélkületek sokkal enerváltabban teltek volna a km-ek, nem beszélve a hétvégi hosszú terepfutásokról sem.

Egyedül szinte kizárt, hogy ilyen teljesítményekre lennék képes. A páros teljesítéseknek köszönhetően, plusz energiákat felszabadítva sokszor gondoltam Iramszarvasra és Lacikára is, hogy őket sem hagyhatom cserben. Nem győzőm kiemelni Mesterem szakértelmét, edzéstervei nélkül mindig sötétségben bolyonganék.

Továbbra is a fenntartható fejlődést szem előtt tartva lőttük be a célversenyt, ami nem más, mint a május 23-ai UltraTrail Hungary. A Dupla Élmény és a Piros 85 teljesítésével a hátam mögött, úgy érzem mentálisan is kezdek megerősödni ehhez a feladathoz. A 111,5 km hosszú 4100 m szintet is magában foglaló pálya teljesítése érdekében főként felkészítő terepversenyeken szeretnék rajthoz állni. Terveim között szerepel többek között a Téli Margita, a Bükki Hard, a Vértes Terepmaraton és a Mátrabérc is.
A célversenyt követően egy héttel az Ultrabalatonon az eredeti felállásban Ulrikkal, Pannonfunkkal és Iramszarvassal karöltve vágunk neki a tókerülésnek, eredeti tervünket szem előtt tartva: "Négy elszánt futó nekivág, hogy 4*53 kilométerben fussa le az Ultrabalatont."  
Jutalomfalatként a tavalyihoz hasonlóan ismét indulok egy alpesi terepfutáson is, ugyanis abban a szerencsében részesültem, hogy a kedvező sorsolásnak köszönhetően a Váci Jedikkel Cortina D' Ampezzoba utazunk június végén, hogy a Lavaredo Ultratrail babatávján a Cortina Trail-en (47 km, 2650 m) tegyem próbára magamat.
Úgy gondolom, hogy elég motiváló tervet sikerült az I. félévre összeraknunk. Mesterem intelmét felidézve, ideje elkezdeni futni is.