Utunk Ultrába

18 éves korom óta rendszeresen adok vért (eddig összesen több mint ötven alkalommal, bár az én koromban már száz körül illene járni). Ezt sosem éreztem áldozatnak: nem jár fájdalommal, maximum egy kis kényelmetlenséggel. Sőt, valaha kifejezetten kellemes hangulatban végződött,…

Nem tudom, mi járt a fejemben, amikor tavaly év végén neveztem a Balatonman triatlonversenyére, arra a távra, melyet nem a klasszikus középtávú elnevezéssel illetnek (bár a középtávú OB futama is egyben), nem is az újabban divatos féliron néven neveznek, hanem 70.3-nak. Az első…

Legutóbb három hete számoltam be arról, hogy miként futottam a maraton PW-met. Akkor azt írtam, hogy „fokozatosan ráállok a rendszeres, szinte mindennapos futásra, de csak könnyű rövideket fogok futni”. Mi valósult meg eddig ebből? Legegyszerűbb, ha rögtön táblázatban…

Az UB után el kellett döntenem, mi legyen a következő célkitűzés. Úgy döntöttem, célversenyként a Nike félmaratont érdemes kitűzni. Az itt elért eredményem jól összehasonlítható a korábbiakkal, ráadásul félmaratonnal amúgy is úgy állok, hogy az aktuális PB csak elvi PB.…

Nem vádolom magam, mert a távom vége előtt kiszálltam az UB-n, nagyon jól tudom, miért mondtam le arról, amire háromnegyed évig készültem – mégis rossz érzésem volt vele kapcsolatban. Úgyhogy megpróbáltam kiköszörülni a csorbát, méghozzá a tett színhelyének a…