Utunk Ultrába

Utoljára az UB-beszámoló kapcsán jelentkeztem (ha nem számoljuk azt a posztot, amiben azt írtam le, miért nem indulok több UB-n), és akkor jeleztem, hogy Achilles-sérülésem miatt egy kis időt ki kell hagynom. Ez a kis idő aztán több lett, mint gondoltam, és bár alkalmanként futogattam, nem éreztem…

Alig tíz hete vagyunk túl a Balaton Szupermaratonon, és máris itt az Ultrabalaton. Ami engem illet, ez az időszak nem az alapos felkészülésről és az eddigiek tetézéséről szólt: egyedül abban bízhatok, hogy a Böszmére gyűjtött erő az UB-n is segít átjutni.

A poszt címe első pillantásra talán nem világos, ezért adok egy kis puskát. Legutóbbi posztomban nagyvonalúan átugrottam a szeptembert azzal, hogy a november úgyis annak a folytatása. Most tehát következzen a megszakított elbeszélés. Szeptember 5. Atomfutás, Paks Az…

Lassan két és fél hónapja, hogy utoljára beszámoltam futásaimról – pontosabban arról, hogy a térdproblémáim miatt nem futok. Azóta, úgy tűnik, megjártam a gödör alját, és ha nem is tartok ott, ahol tavaly ősszel vagy akár tavaly ilyenkor, a helyzet pillanatnyilag nem tűnik…

Legutóbb arról számoltam be, hogy a 2015-ös évre nincsenek nagy terveim. Tulajdonképpen szerencsém, hogy a válságidőszak akkor következett be, amikor túlestem a régi tervek teljesítésén, és új tervek még nem igazán izgattak. Mostanában nem futok. A legutóbbi posztban arról…

Akik eddig nem értesültek róla, legutóbbi posztomból azok számára is kiderülhetett, hogy kéremszépen itt vérhólyagügy van. Ne köntörfalazzunk: a vérholyag az én lábamon nőtt a S!6 alatt. Már futás közben éreztem, hogy mintha meggyűrődött volna a jobb lábamon a zokni, de…