A Kinizsi 40 nem futóverseny. Sőt, kifejezetten hangsúlyozzák, hogy csak gyalog teljesíthető, el is gondolkodtam rajta, hogy ezzel vajon a futást akarják-e tiltani. Mindegy, ha nekem eszembe jutott, hogy futva vágjak neki, akkor másnak is eszébe juthat. Versenyteszt versenyen kívül.

1. Helyszín (-1 – +2)

Az útvonal Békásmegyerről indul és csaknem nyílegyenesen tart Dorog felé. Már amennyire a Pilisen át nyílegyenesen lehet haladni: olyan kacskaringók, mint a Piros útvonalában, nincsenek benne. Mindenesetre a táj festői, erdős, szép panorámákkal. 2 pont

2. Útvonal (-1 – +2)

Az útvonal elején nincs semmi probléma, annyian vannak az úton, mintha éppen evakuálnák a várost, és a menekültek tömegei vonulnának az ösvényeken. Kb. a huszadik km felé közeledve kezdett úgy tűnni, mintha csak valami népszerű túra lenne. A szervezők nem nagyon igyekeznek jelölni az utat. Arról a szakaszról, ahol már tényleg nagyon ritkultak a túrázók, az itinerben azt olvashatjuk, hogy a kék jelzésen érjük el Kesztölcöt, de az már nem derül ki, hogy továbbra is a kék jelzést kell követni. Csak később bukkan fel, hogy a dorogi sorompónál kell elhagyni az OKT jelzéseit. Az bizonyára a túrához kapcsolódó műveltségi vetélkedő része, hogy fel tudjuk oldani az Országos Kék Túra rövidítését. Szerintem az itinerbe elkéne egy táblázat, hogy mettől meddig milyen jelzést kell követni.  0 pont.

3. Frissítés (-1 – +2 pont)

Meg kell adni, hogy az útvonalon több helyen lehet ételt, italt vásárolni, ami jó, sőt ügyes, sőt dicséret illeti érte a szervezőket. Szabályaink értelmében viszont ilyenért pont nem jár. 0 pont

4. Csomag (-1 – +2)

Ilyesmi nincs. Oklevelet és kitűzőt kapnak a célba érkezők. Az oklevélen a túrákhoz hasonlóan csak az van feltüntetve, hogy szintidőn belül teljesítettük a versenyt, villogni tehát aligha lehet vele. 0 pont

5. Póló (-1 – +2) 

Sincs. 0 pont.

6. Öltözködés és higiénia (-1 – +2) 

Nincs. 0 pont

7. Ár (-1 – +2)

500 forint volt, ami igazán jelképes, főleg, hogy a célban kapunk egy 270 forintért levásárolható kupont. 2 pont

8. Extrák (-1 – +2)

Különösebben semmi. Az azért nagyon kedves a szervezőktől, hogy az itinerben táblázatban feltüntették, mikor indulnak a céltól buszok és vonatok Budapestre, ezért mindenképpen köszönet jár. 0 pont

9. Hangulat (-1 – +2)

Érdekes módon az útvonalon inkább a para, mint a vidámság uralkodik. Mintha mindenki úgy érezné, hogy a Kinizsi 100 (esetleg a 40 és a 25 is) csak akkor nagy teljesítmény, ha majdnem belehal, vagy ha legalábbis halálfélelme van előtte. Annak ellenére, hogy nem tűnt igazán futóbarát rendezvénynek, általában jól fogadták a futókat, sokan kérés nélkül félreálltak, ha utolértem őket, beszólást pedig egyáltalán nem kaptam. (Természetesen szűk helyen nem is törekedtem az előzésre, inkább gyalogoltam. A képet árnyalandó meg kell jegyeznem, hogy elég sokan meglehetősen önző módon vonulnak, egy autóútnyi szélességű helyet is képesek lezárni, ha az egyiküknél túrabot van. Vannak, akik síkon is használják őket, ráadásul úgy, hogy oldalt fél-fél métert lefoglalnak maguknak. Egyesek meg nem tanulták meg vinni őket: vagy oldalra kitaszítva, vagy hátul az égnek meresztve, szemmagasságban elhelyezett hegyes véggel viszik őket. Ez a hangulatot nem rontja, de a futást nem segíti.)   1 pont

10. Szubjektív értékelés (-1 – +2)

Kétségtelen előnye, hogy nehéz eltévedni, illetve egyfajta biztonságérzést ad, hogy mások is vannak az úton, bokatörés esetén sem leszünk magunkra hagyatva. Jó arra is, hogy a Kinizsi 100-zal kapcsolatban előtanulmányokat végezzünk. Edzésnek tehát mindenképp ajánlom. Versenynek nyilván alkalmatlan, akit zavarni fognak az ösvényeket ellepő túrázók, az inkább ne is induljon. Hivatalos időeredményt meg úgysem fog kapni.  1 pont

Összegzés

Végül 6 pont lett, amit reálisnak érzek. Amiről még nem esett szó:

A 40 valójában még 38 sincs. Nem értem, miért nem lehet a túrákat annyinak nevezni, amennyire valóban hosszúak, de úgy tűnik, ez már valami hagyomány. Mondjuk tekintve azt, hogy a szintek a különböző útvonalakon úgyis összehasonlíthatatlanok, és az időt amúgy sem tudom semmihez viszonyítani, ez talán érdektelen is. Valahol mégiscsak bosszantó.

A másik az, hogy kb. a 14. km-nél annyira rosszul szervezett volt az ellenőrzés, hogy kb. 10 percet kellett sorban állni a pecsétért. Lehet, hogy mivel amúgy sem mérnek időt, ez mindegy (bár mondjuk aki öt perccel csúszik ki a szintidőből, az jogosan anyázhat), de akkor is bosszantó. Futva az ember többet lát, mintha maga is a sorokban vonulna, így komolyan elgondolkodtam, hogy nincs-e ez a túra túlméretezve, és nem kellene-e korlátozni az indulók számát. Persze az ösvényeket nem lehet lezárni, így aki nem indulhatna hivatalosan, az is végigcsinálhatná, így ez sem segítene. A menetoszlopok közepében mindenesetre kevéssé emlékeztet arra, amit az ember túrának képzel...