Június végén, hirtelen ötlettől vezérelve Verigával és Fecóval neveztünk az UltraKék Cserhát váltók versenyére. A ZugspitzTrailt követő nyári pihenés alatt inspiráló célként lebegett a szemem előtt, hogy a Váci Jedik között megálljam a helyem.
Vasárnap hajnalban arra ébredtem 4 óra körül, hogy jól esik odakint, sőt Vác felé haladva még jobban rázendített az eső. Az előzetes terveknek megfelelően a 82 km-es Cserhátot átszelő váltónkból rám a 2. /9,2 km/ és 4. /13 km/ szakasz teljesítése várt. A masszív esőzésre figyelemmel Fecó mégis azzal rukkolt elő, hogy Verihez hasonlóan mi is duplázva fussunk, azaz Fecó egyben lenyomná a Hollókő - Nógrádsipek - Cserhátsurány szakaszt /20,8 km/, míg én vinném tovább váltónkat Becskén keresztül egészen Romhányig. Teljesen logikusnak tűnt a felvetés, hogy a tördelt szakaszok között ne ázzunk-fázzunk, csupán egy bökkenő volt, hogy nem teljesen voltam felkészülve egy 29 km-es terepfutásra.
Jól haladva negyed 7-kor már a rajtban voltunk egyéni induló barátainkkal Andrással és Sanyival közösen utazva. Menet közben azt is megtudtuk, hogy rajtam kívül mindenki nagyon felkészült, sőt Veriga mostanában nehezített edzéseket nyom, a Naszály alján a napraforgó táblák mellett haladva a kilógó tányérokat fejjel koccolva terheli magát. A rajtban családias hangulatban üdvözöltük a terepfutó barátainkat, majd egy cappuccinót követően el is rajtolt a mezőny, köztük András, Fecó, Pafe és Sanyi is.
Verivel átmentünk Sipekre, ahol nem sokára begurult az élmezőny. Fecó is nagyon jól mozgott a szeptemberi műtétre váró térdével. Igencsak csipkednünk kellett magunkat ahhoz, hogy időben átérjünk Surányba, a gyorsvonat nem vár. Ippeg csak beöltözni volt időm és Fecó 2 óra 1 percet /21 km, 560 m+/ követően előkelő helyen adta át a váltót. Mester ukázának megfelelően csak egy feladatom volt, a pozíciót tartani.
A Becskéig tartó szakaszt, jól ismertem, négy éve pont itt futottam és érdekes módon szinte minden méter ismerősként köszöntött. Magamat is meglepve egész jó tempót sikerült fognom a futáshoz ideális 15 fokban. A Cserhát nem igazán a magasba törő bérceiről ismert, azonban a sunyi, alattomos emelkedők könnyen kikészítik a gyanútlan vándort, nem beszélve a szántóföldeket kísérő átázott homokos, agyagos bokaforgató talajról. Javarészt egyedül haladtam, közös palóc udvarairól is híres Terényt elhagyva egy birkanyáj keresztezte utamat csupán, majd arra lettem figyelmes, hogy egy erdőbe érve egy hosszú lejtésen szinte fékezés nélkül gurultam be Becskébe a váltóponthoz. Mivel az egyik kulacsom még teljesen tele volt, nem is volt miért megállni a frissítőponton.
A Romhányig tartó szakaszon még sosem jártam, így izgalommal vártam, hogy megismerhessem a rám váró etapot. A műútról letérve egy szűk, sűrűn benőtt susnyáson haladtunk keresztül. Nem sokára Pafe vert hátba, aki Becskéből indulva 4 perces hátrányt dolgozott le. Csupán egy-két km-t futottunk együtt, de ez nekem mégis a csodával ért fel, tudva hogy az elmúlt egy évben min ment keresztül barátunk. Pont 19,71 km megtételekor Pafe 72 kilójával egy emelkedőt nagyon dinamikusan megfutva hagyott magamra. Kétbodonyig még 2 frissen váltott párban futó játékos előzött meg. Az aszfaltra kiérve alig 3 km megtétele várt rám a váltópontig. A maradék energiámat mozgósítva igyekeztem nem túl nagy hátrányt összeszedni Verinek, aki a Romhány táblánál már várt rám. Az 500 méterre lévő váltópontig közösen haladtunk, majd váltást követően a Pikkler család által felszolgált paradicsom leves is nagyon jól esett. 3:21:22, 29,17 km, 581 m+
Ősagárdra siettünk, ahol a buszmegállóban lévő nyomós kútnál mostam le a lábamra kövült sártömeget. A térdműtétjéből lábadozó Kuris Oszi vezette ponton Verit várva Paféval beszéltük meg, hogy még 4 percet kaptam tőle Romhányig, amit Veri nagy valószínűséggel le tud dolgozni. Nem sokára Beda Szabi robogott be a 4 fős Vegan Warriors atléta váltót vezetve, majd az egyéniben élen járó Madarász Feri és a párosokat vezető Baranyai Tamás jött frissíteni. Közben a 29. házassági évfordulóját ünneplő András családjával egészült ki a szurkoló tábor, hogy Verit nagy ovációval fogadjuk. Kisbarátunk nagyon jó tempót nyomott. Fecóval egy dolgunk maradt, hogy Szendehelyen Pötyikével kiegészülve a célban vörösre tapsoljuk a tenyerünket. Veri percre pontosan azonos idővel ért célba, mint Beda Szabi: 3:04:54, 33,27 km, 1076 m+, 5:33/km.
8:25-ös idővel a csapatok között az előkelő II. helyet szereztük meg a Váci Jediknek.
Utolsó kommentek