Egyre félelmetesebbek ezek a számok. És őszintén szólva már nagyon várom, amikor végre pihenéssel kell készülni a nagy megmérettetésre.

Verseny, ami nem az

A hét végén a keszthelyi félmaratonon vettem részt, de nem versenyként futottam, hanem kipróbáltam valami új dolgot, a kerekes székkel való futást. Szombaton futottunk egy Suhanj!-futást, mely alig volt több egy kilométernél, és aközben is megálltunk, szóval nem számolnám. Másnap viszont egy félmaratoni távon át vittük Ulrikkal Takács Verát, és így elhoztuk Verának az ezüstöt. (Kerekesszékkel ketten indultak, a győztes Fenyvesi Zoli lett, szintén a Suhanj! színeiben.)

Az út nagyon tanulságos volt, úgy vélem, mindenkinek ki kellene próbálnia. Döbbenetes, milyen kis semmi egyenetlenségek jelentenek akadályt kerekesszékkel, vagy hogy egy kavicsos-salakos szakaszon milyen nehezen lehet haladni. Sőt, a csipszőnyegen (mely most még csak szőnyeg sem volt, csak egy pukli) csak lépésben lehet áthaladni.

Az első körben én toltam Verát, a leggyorsabb kilométer 4:50 lett (jó kis lejtő), a leglassabb 6:45 (át a kastélyparkon, ahol a sétányok felrepedezett aszfaltján majdhogynem lehetetlennek tűnt haladni – ahhoz képest ez nem is rossz idő). Az első kör azaz kb. 10 km után átadtam Verát Ulriknak, aki kb. 3 km-en át vitte, majd egy frissítőállomásnál átadta, hogy haladjunk nyugodtan, amíg iszik valamit. Itt azonban elkövettem egy hibát. Úgy gondoltam, úgyis csak ideiglenesen kerekesszékezek, Ulrik meg mindjárt utolér, gondoltam, akkor levágok egy kis tempót. Ez a kilométer 4:38-as lett... Kicsit visszavettem, aztán szűkebb szakaszra értünk, sőt, utolértük Dáva Ivánt és Ocelka Robit, én meg nem akartam az előzéssel Robit veszélyeztetni (pláne, hogy a salakos részen vissza is kell előzniük), így aztán kb. 6:30-as iramra estünk vissza, a salakos kilométer pedig 8:26 is lett. Közben utolért minket Ulrik, az utolsó három kilométer pedig 5:44, 5:29, illetve 5:55 lett, ezek is inkább azért, mert vasúti átkelőt, illetve a végén jelentős emelkedőket kellett leküzdeni. Sőt, a célegyenesben macskakő is volt, ahol vagy sétálni kellett, vagy kirázni Verából a lelket. A választás nem okozott gondot. (Dagadt Köcsögnek éppen itt sikerült minket megelőznie.) Végül 2:05 valamennyi lett az időnk, de normális útviszonyok között lehetett volna 10 perccel is kevesebb.  Gondolom, sok futó örülne, ha ennyi idő alatt futna egy félmaratont kerekesszék nélkül, úgyhogy összességében elégedetten debütáltam ebben a műfajban.

Edzések

Hétfőn könnyű 10 km volt, ami 11 km-re sikeredett, 5:36-os átlaggal 128-as átlagpulzussal, 140 maximummal. Ezen kicsit csodálkozom, mert ahhoz képest, hogy a könnyű nem tűnt igazán könnyűnek, és fáradt voltam, a pulzus nagyon alacsonynak tűnik.

Kedden gyorsító volt:

4 km bemelegítés: 4:51; 5:50 (piros lámpa :(), 5:14; 5:22
3 km gyors (céliram: 4:50): 4:31; 4:23; 4:27
1 km pihenő (céliram: 6:00): 5:41
2 km gyors (céliram: 4:45): 4:25; 4:21
1 km pihenő (céliram: 6:00): 6:06
1 km gyors (céliram: 4:15): 4:07
4 km levezető: 6:30; 6:05; 6:03; 6:06
(Összesen 16 km, 1 ó 25 p, 5:16 átlagkilométerekkel – ha ez érdekes ilyenkor egyáltalán.)

Sajnos már az elején attól féltem, hogy az elvárt iram alá lövök, így túl gyorsak lettek a gyorsak. Utána meg azon izgultam, hogy elfutottam, és a végén nem fogom bírni az elvárt tempót, és ezzel is fölélőttem. Mondjuk ez legyen a legnagyobb hiba.

Érdekes, hogy még az első három gyors kilométer után sem tudtam annyira magam visszafogni, hogy az elvárt pihenőtempót hozzam: az utána következő pihenőnél ezzel már nem volt gond, a levezetőt pedig még lassabban is kezdtem, és nem azért, mert ilyen nagy lett az önuralmam. Sajnos a pulzusmérőt megint elfelejtettem felvenni, pedig nagyon érdekelnének az adatok...

Szerdán a szokásos Nike-edzés.A szigetkört megint 25 percesre próbáltam belőni, de Ervin az első kilométeren kevesebbet diktált, mint az ehhez szükséges 4:45-ös tempó, én meg attól féltem, a végén nem leszek képes már elég gyors lenni, hogy a 25 perc meglegyen, így magam próbáltam belőni a 4:45-öt. Az eredmény: 4:53, 4:41, 4:34, 4:43, 4:36, összesen 24:38. Pulzus: 152-es átlag, 166-os maximum.

Ezután 4*100, 2*400, 2*300 és 2*200 következett. A 4*100-at 3:16-os átlagsebességgel sikerült teljesítenem, az első 400-ast pedig 3:25-össel. Ezek után viszont lemerült a Garmin, ami nem sokkal korábban még 11%-os feltöltöttséget mutatott. Így aztán további számadatokkal sajnos nem szolgálhatok...

Egyébként meg áldom az urat, amiért megszentelte nékem a pihenőnapokat, a csütörtököt és a pénteket. Csütörtökön egy kis masszázzsal is megpróbáltam a elősegíttetni a regenerálódást, remélem, sikerrel.

Összegzés

A héten 54 km-t tettem meg. Az UB-re ez eddig 1190 km, az idén 953 km-ig jutottam.