A Balaton-átúszás nehezen hasonlítható egy futóversenyhez, ám csapatunk tagjai hozzászoktak ahhoz, hogy ne rettenjenek meg a nehézségektől. Megnézzük tehát, hogyan teljesítene a 30. Pek-Snak Balaton-átúszás a versenyversenyen – természetesen versenyen kívül.
1. Helyszín (-1 – +2)
Hát, ez már rögtön nehézséget okoz. Persze Balaton, ez már önmagában is valami. De a kérdés az, hogy a Balatonon belül a legideálisabb helyen van-e az átúszás. Lehetőség éppen sok helyen volna. Amit viszont feltétlenül fontosnak éreznék, hogy az ember délről ússzon észak fele, hiszen mégis csak az északi part a látványosabb. A problémát enyhíti, hogy Bogláron legalább van hegy a parton, azt lehet bámulni. Na, erre lehet mondani, hogy aki gyorsban úszik, az úgysem látja egyik partot sem. De akkor értelmetlen ez az egész pont. Szóval 1 pont
2. Útvonal (-1 – +2)
Mint a fenti képen látszik, ezzel nincs probléma. 2 pont.
3. Frissítés (-1 – +2 pont)
Egy futóversenyhez hasonlóan itt is kb. öt kilométerenként van frissítés. Ill. bizonyára így lenne, de az ötödik kilométer után véget ér a pálya, magyarul nincs frissítés. Legalábbis hivatalosan. Mert állítólag – és én is így láttam – elég odaúszni egy tetszőleges hajóhoz, és az ember vizet, szőlőcukrot stb. kaphat. Nem tudom, a valóságban hány helyen és mit tudnak adni, de valószínű, hogy nagyon nem hagynak cserben senkit. 1 pont
4. Csomag (-1 – +2)
Semmi komolyan vehető. A befutóban pl. fél órát kellett volna sorba állni a tűző napon, hogy az ember két falatot kapjon. A névadó Pek-Snack azért tudhatná, hogy úszás közben jön meg az étvágy. Azt is tudhatná, hogy a reklám úgy éri el a célját, ha a megcélzott fogyasztó kellemes emlékeket őriz meg a cégről és a termékeiről. Na, alig hiszem, hogy a Pek-Snack most sok fogyasztót kötött magához. A kávénál jobb volt a helyzet, ahhoz néhény perc alatt hozzá lehetett jutni. 0 pont
5. Póló (-1 – +2)
A szervezők erre sem sokat adnak. Az ilyen agyonszínezett, szinte fényképtechnikájú pólók talán akkor voltak divatban, amikor megnyílt a lehetőség fényképek pólóra nyomására. Ezen a túlzsúfolt felületen semmi sem érvényesül, pláne a szponzorok logói. Ráadásul az egész dizájn megegyezik az előző évivel (és ki tudja, hány évvel ezelőttivel). Az ember alvóspólónak veszi fel, vagy lakásfestéshez. Esetleg a legközelebbi átúszásra, hogy mások lássák, nem először jön. 0 pont.
6. Öltözködés és higiénia (-1 – +2)
Öltözősátor van, másra nincs szükség. 1 pont
7. Ár (-1 – +2)
5000 forint volt. Ha ismét megnézzük a fenti képet, azt mondjuk, hogy ezért megéri. Itt lejjebb mindjárt kiemelem a csomagszállítást, azért külön is. 2 pont
8. Extrák (-1 – +2)
A csomagszállítás fantasztikusan meg van oldva. A kiírás szerint csak kisebb csomagokat visznek át Révfülöpről Boglárra, a nagyobbakat megőrzik. Ennek elelnére láttam, hogy hatalmas pakkokat is átvisznek.
Akár adhatnék maximális pontot is, de sajnos valahol jeleznem kell, hogy közel sincs minden ennyire rendben. Az orvosi vizsgálathoz hosszú, tömött és rendezetlen sorokban kell állni. Mi legalább fél órát vártunk, de ezzel nem mondok sokat. Az orvosi vizsgálat egy vérnyomásmérésből áll, de pl. az előttem álló úrnak 175 volt, mire az orvos azt mondta, hogy legyen 160. És csak azért nem ütötte rá a pecsétet, mert azt az asszisztense már azelőtt rányomta, hogy a jelentkező karjára került volna a vérnyomásmérő. Nem lenne egyszerűbb aláíratni egy papírt, hogy mindenki a saját felelősségére stb.? Egy maraton valószínűleg sokkal megterhelőbb, ott még sincs ilyen hiszti. Az meg külön érdekelne – aki tudja, legyen szíves kommentelni – hogy a puszta vérnyomás miért mond olyan sokat arról, hogy valaki bele fog-e fulladni, vagy sem?
Nekem szerencsére volt annyi eszem, hogy nem mentem vissza Révfülöpre, de állítólag a visszahajóra (ami legalább ingyenes) egy óránál is többet kellett várni. Aki Boglárról jött, az előbb a hajóra várt, majd az orvosnál, szerintem mire elindulhatott, százszor megbánhatta, hogy eszébe jutott átúszni a Balatont.
Extraként számolhatnám, hogy a MÁV-val kedvezményesen lehetett utazni az átúszásra – igen ám, de csak Révfülöpre és Révfülöpről. Engem pl. kocsival levittek, visszafelé semmilyen kedvezményem volt. Aki Boglárra ment volna, az szintén elesett a kedvezménytől. Aki meg Révfülöpre lejött és Boglárról akart volna hazamenni (ami ugye a leglogikusabb, ha valaki tényleg csak erre az eseményre jön, ráadásul ez a megoldás tehermentesíti a hajókat), az szintén nem kapott kedvezményt. Szóval ez eléggé okoslányos megoldás: van is, meg nincs is. 1 pont
9. Hangulat (-1 – +2)
A vízben jó volt a hangulat, a parton a fent leírtak miatt kevésbé. Megjegyzem, Péter Attilát is akkor tudja az ember igazán megbecsülni, amikor olyan szpíkerek vannak a mikrofonnál, mint itt voltak. 1 pont
10. Szubjektív értékelés (-1 – +2)
Azt gondolom, a Balaton-átúszás egyféle szakrális élmény. Pontosabban az lehetne. Nekem nem sikerült így megélnem, és ez elsősorban a rendezés körülményeinek köszönhető. Ennek ellenére mindenkinek azt ajánlanám, hogy ha kellően felkészült, és az idő is jó, egyszer mindenképpen próbálja ki. 1 pont
Összegzés
Összesen 9 pont lett. Persze az úszóversenyekhez külön értékelést kellene készíteni. Ugyanakkor nem tudom, hány olyan verseny van, amelyet az összehasonlításba bele lehetne venni. Van Öbölátúszás, a Velencei-tavi úszás (ami nem átúszás, hanem egy kör), tudom, hogy a Fertő-tavon is van hasonló esemény... de olyan sok tudtommal nincs. Vagy mégis?
Utolsó kommentek