2010. áprilisában kezdtem futni. 2011. nyarán már tízfős csapatban futottam az Ultrabalatonon, az első, közel 26 km-es szakasz volt az enyém, a táv maradékát kísérőként tekertem végig. Ez a verseny húzott be igazán a futótársadalomba. Ennek a versenynek köszönhető ez a blog is. 2011. óta minden Ultrabalatonon indultam, háromszor négy fős, kétszer két fős csapatban, és az idei kivételével mindannyiszor célba is értem. Úgy képzeltem, ez lesz az a verseny, amin mindig indulni fogok, remélhetőleg egyszer még egyéniben is. Néhány napja azonban, amikor a nevezés megnyitása után még 20 óra sem telt el, a következőt láttam a Facebookon:
Nem kis meglepetésünkre, mindössze pár óra alatt beteltek a következő csapatkategóriák:
- kétfős,
- háromfős,
- négyfős.
A lemaradt csapatok számára megnyitottuk a várólistákat!
Persze lehet várólistára jelentkezni, de annak, akinek ez rendszeres célverseny, ez nem opció. Nem készülhetek úgy egy fontos versenyre, hogy aztán majd vagy elindulhatok, vagy nem. Így aztán 2017-ben nem indulok az Ultrabalatonon. Felmerült még bennem, hogy bár nem vagyok rá felkészülve, elindulok egyéniben, valami olyan célkitűzéssel, hogy Keszthelyig lejussak szintidőn belül. De aztán azt mondtam, minek ezt erőltetni? Számos más verseny van, nem kell az Ultrabalatonhoz ragaszkodni.
Az Ultrabalaton már régen nem az ultrafutásról szól, évről évre egyre inkább a nagy csapatok kerülnek előtérbe, egy ideje 12 fősek is vannak (fejenként egy félmaraton sem jön ki, mi köze ennek az ultrafutáshoz?), most még a szakaszokat is rövidítették, hogy ezt se kelljen két szakaszban lefutni, megoldható legyen háromban vagy négyben is. A váltópontok amúgy is szinte elérhetetlenek voltak a sok autótól, hagy legyenek még nagyobb dugók! Persze biztos sokaknak jó mulatság ez, de nem az a verseny, amit megszerettem. Köszönöm, részemről ennyi volt, keresek helyette másik rendszeres célversenyt. Fájó szívvel, de búcsút mondok.
A blog persze ettől függetlenül egyelőre él tovább. Ulrik és Pannonfunk amúgy is nagyon régen írt bejegyzést, és az UB óta én sem írtam (sérülésből és egyéb okokból kifolyólag hosszú ideig nem futottam, mostanában kezd csak összegyűlni annyi, hogy érdemes legyen megírni), Vitja interjúi viszont népszerűek, nyilván lesz folytatásuk is.
Utolsó kommentek