Utunk Ultrába

Ideje összefoglalni, hogy mi történt a 2013. évben – de előtte lássuk az összefoglalót az év végi edzésekről! Az év utolsó három és egy kis töredék hetében verseny már nem volt (azokat a túrákat, amelyeket lefutottunk, már nem számolom annak), így az összes futás…

A Piros 65 teljesítését követően továbbra is engedtem a szirtek csábításának; a terepfutás varázsa ismét magával ragadt. Ugyanakkor arról sem feledkezhettem meg, hogy Iramszarvas, a januári gútai kiruccanásunkhoz hasonlóan ismét "belerángatott" egy olyan maratonba, ami magamtól…

Vityával kettesben Suhanj! ultrába néven neveztünk az Ultrabalatonra. Úgy véltük sem Pannonfunk, sem Ulrik jelenlegi felkészültsége nem biztat azzal, hogy jövőre jó eséllyel próbálkozzunk meg eredeti célkitűzésünk elérésére. Ezzel ők is egyetértettek, és úgy…

Nyakunkba zúdul a téli edzések minden öröme: a sötét, a szél, a csapadék – igaz, egyelőre hó formájában még alig jelentkezett. Az ember elgondolkodhat azon, hogy tényleg akar-e ultrafutó lenni. Edzések Továbbra is menenk a kedd-csütörtök-pénteki edzések, bár pénteken…

A Tudás Útján kihoztam magamból, ami bennem volt. Ezzel részemről a szezon lezárult, habár a szokottnál is tovább nyúlik: a siófoki félmaraton ugyan nem az utolsó verseny volt idén, de már csak edzésnek futottam, és ez így lesz az elkövetkezendő versenyekkel is. A következő…

A müncheni fiaskó után nem hagytam el magam, annál is inkább mert a Bécs-Pozsony-Budapest ultramaraton  befutó szakaszának teljesítése becsületbeli ügy. Nem mellesleg elég sok munka maradt bennem ahhoz, hogy csak úgy  elengedjem, ezért megteszek mindent azért, hogy az a…

Mögöttem van 42 km futás a ljubljanai maratonon (kissé szabadabban Túl vagyok 42 km futáson a ljubljanai maratonon vagy Túl vagyok a 42 km-es futáson a ljubljanai maratonon stb.) – nem emlékszem, mikor láttam magam előtt először olyan futópólót, melynek hátulján ez áll, de az…

Az előjelek kedvezőek voltak. Tavalyi teljesítményemet, mind a Suhanj!6-on, mind a NIKE FM-en felülmúltam idén és az edzéseredmények is azt mutatták hogy jó az út, amin haladunk, így bizakodással telve utaztam el Münchenbe. Lássuk mi is történt ott.  Mielőtt az események…

A múlt heti posztom elején a ruletthez hasonlítottam a maratoni futást, a végén pedig ezt írtam: „Ezzel egyébként úgy tűnik, sikerült az éves maximumot kihoznom magamból. Van még ugyan két maratonom, de elég valószínűtlen, hogy még egyszer ennyire kedvező időjárást…

Komolyan kezd az az érzésem lenni, hogy a maratoni futásnak semmi köze nincs edzéshez, felkészültséghez, lényegében semmihez – kivéve a szerencsét. Az egész olyan, mint a rulett.  Két hete Karva és Lábatlan között nagy nehezen sikerült kb. négy óra alatt futnom a távot.…

Erre a hétre nem terveztem posztot, mert csak az esztergomi félmaraton volt betervezve. Ráadásul a múlt heti maraton eredménye elmaradt a várakozásaimtól, így nem éreztem magam túl motiváltnak – ennek következtében a hét közbeni edzéseket továbbá sem tudtam napi rutinom…

Szeptember 22-én idén már a harmadik maratonomat kezdtem Szlovákiában – ám északi szomszédunknál továbbra is csak két maratont fejeztem be. Nem kell aggódni, versenyt feladnom azért nem kellett. Bár emlékezetem szerint már többször megjegyeztem, hogy be kéne megint rendesen…

A legutóbbi jelentkezésem óta bizony sok idő elsuhant, a nyárból ősz lett és az ősz hozza magával azokat a versenyeket, melyek célt adnak a felkészülésnek. Őszi célversenynek egyrészt az október közepén rajtoló müncheni maratont, másrészt a november első…

Mint sokan mások, életemnek egy olyan szakaszában kezdtem sportolni, amikor életem nehéz időszakán mentem át: úgy éreztem, semmilyen szempontból nem találom a helyemet, s helyzetemből nem láttam a kiutat. Úgy gondoltam, esetleg szakember segítségére is szükségem lehet, ezért…

Ismét sikerült egy hétvége alatt két maratonnyi távot összehozni, ráadásul új felosztásban. Mégsem csak örömre van ok, van min elgondolkozni is... Optivita Ultrafutó Kupa 5., Velence Az Ironteam által szervezett ultrafutásokra már többször jelentkeztem, végül azonban sosem…

Lassan négy hete, hogy térdig gázoltam ultrában, így lassan ismét ideje összefoglalni, mi is történt azóta. Már csak azért is, mert volt meglepetés... Az S!6 utáni héten a vérhólyagos kísérlettel voltam elfoglalva, viszont elhatároztam, hogy a 20-a környéki hétvégén…

Korábban már írtam az ételfutárokkal kapcsolatos tapasztalataimról, a Zsírégetőklubról és az Ízvarázslóról. Miután jól bevált kedvenc ételfutárom, a még meg nem énekelt KétkerÉtkem jó ideje nyári álmát alussza, megint újjal kellett próbálkoznom: a Nyersétel Akadémia…

Akik eddig nem értesültek róla, legutóbbi posztomból azok számára is kiderülhetett, hogy kéremszépen itt vérhólyagügy van. Ne köntörfalazzunk: a vérholyag az én lábamon nőtt a S!6 alatt. Már futás közben éreztem, hogy mintha meggyűrődött volna a jobb lábamon a zokni, de…

Szalonspitz-ces állapotba kerülve, megengedhettem magamnak, hogy jó 2-3 hétre készenléti állapotba helyezzem magam. Ez természetesen nem azt jelentette, hogy Churchill szintjére ("no sport") tévedtem volna.  Rendszeres véradóként az év végét követően sportszakmailag…

A bejegyzés címe lehetne az is, hogy Bolond a szív, de az már egyszer volt. Most ismét kiderül, hogy valahol kulcsszerepe van az időjárásnak. Először is fel kell idéznem, hogy télen úgy gondolkodtam: nem edzek eleget, de hát télen ez érthető. Majd jön a nyár, és szinte minden…

Amikor az Extrememanen elhagyjuk Nagyatádot, elérünk Ötvöskónyiba és elkanyarodunk Beleg felé, egy másik világba érünk. Jóval több gyerek (és felnőtt) áll az út mentén, mint a pályán bárhol máshol (persze a nagyatádi célterület kivételével). Cigányok. Ezek a cigány…

A nagyatádi Extrememan előtti napon véletlenül valahogy észrevettem, hogy tudok elengedett kézzel bicajozni. Azt nem állítanám, hogy bármely bicajon, de a fiximen igen. Azt sem állítom, hogy merek: a kezem mindig a kormány közelében tartom, hogy szükség esetén elkapjam, szóval…

Így a nyár hevében igyekszem magam visszafogni, és nem szétfutni az agyam a hőségben. Ez persze nem jelenti, hogy ki kell maradniuk a maratonoknak – igyekszem magam tartani a havi egyhez, így most megvolt az idei hetedik. (Sajnos azonban nemsokára maga a számolás fog borulni, és magam…

18 éves korom óta rendszeresen adok vért (eddig összesen több mint ötven alkalommal, bár az én koromban már száz körül illene járni). Ezt sosem éreztem áldozatnak: nem jár fájdalommal, maximum egy kis kényelmetlenséggel. Sőt, valaha kifejezetten kellemes hangulatban végződött,…

Korábban már kértük olvasóinkat, hogy számoljanak be kevéssé ismert futópályákról, rekortánokról – sajnos hiába. Most azonban egy játéknak köszönhetően (figyelem, egy Garmin 110 HRM a tét!) néhányan ellátogattunk a XVI. kerületbe, a Havashalmi Futóparkba. A park a XVI.…