Utunk Ultrába

Négy elszánt futó nekivág, hogy 4*53 kilométerben fussa le az Ultrabalatont. 2012. június 30.

Friss topikok

  • iramszarvas: A heti 60–70 km szerintem teljesen jó. Mint fejtegetem, függő szerintem sosem voltam, max. tényl... (2020.11.11. 19:37) Kis magyar addiktológia
  • iramszarvas: "Nem is értem, hogyan juthat eszébe egy filozófiai doktornak az a képtelenség, hogy ezen a napon m... (2020.11.02. 06:29) Koló forever
  • gigabursch: Sose felejtem el! Az Újpest-öbölben készültünk az ifi OB-re, amikor az MTK-s öregfiúk betétdeltek ... (2020.02.15. 10:22) Tamás
  • Zsalapa: @Zsalapa: mármint Verigának gratulálok :D (2019.06.20. 13:53) A Jedi visszatér - Veri rögös útja az UTH-ig

Utolsó kommentek

  • iramszarvas: A heti 60–70 km szerintem teljesen jó. Mint fejtegetem, függő szerintem sosem voltam, max. tényl... (2020.11.11. 19:37) Kis magyar addiktológia
  • rrroka: @iramszarvas: én még maratont sem futottam, max 30 km, heti 60-70, ha van társaság. vagy leszoktun... (2020.11.10. 18:39) Kis magyar addiktológia
  • iramszarvas: "Nem is értem, hogyan juthat eszébe egy filozófiai doktornak az a képtelenség, hogy ezen a napon m... (2020.11.02. 06:29) Koló forever
  • iramszarvas: @rrroka: Köszi a kérdést. Legutóbb Spar Bp Maraton óvatos, pulzuskontrollos futással, a végén kil... (2020.10.30. 20:55) Kis magyar addiktológia
  • rrroka: Hogy állsz most? (2020.10.02. 21:03) Kis magyar addiktológia
  • Utolsó 20

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Nyelv és sport

Nincs megjeleníthető elem

Szeszélyes április

2013.05.06. 08:00 iramszarvas

Az áprilist az időjárás miatt szokás szeszélyesnek nevezni, de ez esetben érvényes a futóteljesítményre is. Kiderül azonban, hogy a kettő nem független egymástól, és ennek segítségével az is megfejthető, mi a legjobb edzés- és versenystratégia saját maratoni PB-nk megdöntésére.

Havi áttekintő

Áprilisban minden hétvégére esett egy verseny. Persze a pulzuskontroll miatt tulajdonképpen mindegy is, hogy versenyen vagy edzésen fut-e az ember, de azért egy verseny mindig élménydúsabb. Ráadásul verseny után úgy érzi az ember, jobban megérdemli a pihenést, így a hét közbeni edzések sajnos továbbra sem szaporodtak.

Dátum Táv (km) Átlagtempó (min/km) Átlagpulzus
április 5. 11 5:37 143
április 6. 18 9:58*
április 7. 28 5:41 143
április 14. 42 6:08 144
április 17. 14 5:23 143
április 21. 21 5:50 154**
április 21. 10 7:09 152**
április 23. 7 5:16 140
április 28. 42 5:49 144

*Terep.
**Kerekesszékkel.

velence2.pngÁprilisban már 145-re emeltem a pulzushatárt. Ezt próbáltam ki ötödikén egy könnyű edzés körében. Sokat ígért, hiszen márciusban nem volt hat perc alatti kilométerátlagú edzés (igaz, ennyire rövid sem, de mint később látszik, hosszabb távon sem lett volna rosszabb az eredmény). Hatodikán Ismét egy Borbély Jani-féle terepfutásra mentem, ezúttal a Mátrába. A kellemes hangulatú, fáramászásos patakátkeléssel kombinált útvonalon még az Ágasvárat is meg kellett mászni, ez ad mentséget az átlagtempóra. Szerencsém volt, mert a pulzuspántot otthon felejtettem, így a pulzussal nem kellett törődnöm. Hetedikén Pók Janó-féle rendezésben kerültük meg a Velencei-tavat. Az 5:41-es átlag, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ezen az útvonalon azért van néhány combos emelkedő is, sokat ígért Bécsre – ráadásul csak egyetlen kilométer volt, mely hat perces fölé ment, az is a frissítéssel való pöcsölés miatt. Hogy aztán Bécsben miért nem váltak be mégsem  a remények, arról lejjebb.

Takács Verával, a hátteérbő supportol: Kalina Anikó. Fotó: Schober LászlóA 17-ei edzés azt igazolta, hogy Bécsben nagy gikszer történt: a 14 kilométer átlagtempójánál Bécsben egyetlen kilométert futottam gyorsabban: az ottani átlag az első 14 km-en 5:50 körül lehetett (aki akarja, kiszámolhatja a lenti adatok alapján). 21-én a Vivicittán futottam, kerekes széket toltam a 21km-es és a 10km-es távon is. A félmaratonon a futás nem okozott gondot, ellenben a szék balra húzott, és folyamatosan ellenkormányozni kellett: ezért hol a jobb vállam állt be, hol a bal tenyerem zsibbadt el teljesen, hol meg a bal csuklóm fájt. Ennek ellenére frissen és lelkesen vágtam neki a 10km-esnek, de hamarosan kiderült, hogy annak a széknek nagyon nincsenek rendben a kerekei, így bizonyos sebesség felett olyan volt, mintha behúzták volna a féket. Először nem is akartam végigcsinálni, de annyira kellemetlen lett volna kiállni, hogy inkább összeszorítottam a fogamat. Érthető, hogy egyik esetben sem figyeltem különösen a pulzusomra – az átlag nem is tűnik olyan rossznak, de a félmaraton befutójánál már 175 felett járt, a 10km-en csak 165-ig ment fel, mivel eleve nem lehetett gyorsan menni. Ez viszont annál fárasztóbb volt, a nap végére eléggé elfáradtam. 23-án még volt egy ígéretes edzés, hogy aztán Krakkóban végül is jól sikerüljenek a dolgok – bár elég lehangoló az, hogy minek köszönhetően.

Maratonok

IMG_1653.jpgA Mátrában még hóban futottunk, Agárdon komoly dilemmával szembesültem: fogalmam sem volt, a szokatlan időben hogyan kellene öltöznöm. Végül egy téli aláöltözett mellett döntöttem, és erre vettem a hosszú ujjú, de fehér S!-pólót. Ez végül jó választásnak bizonyult: a végére már kissé melegem volt, de nem zavaró mértékben. Ebből indultam ki Bécsben, amikor az öltözék mellett döntöttem. Indulás előtt érzésre hasonló volt az idő, mint Agárdon. Mégis úgy éreztem, az aláöltözet ez alkalommal felesleges, így maradt a póló. Bár sütött a nap, a startban így is eléggé fáztam, alig vártam, hogy már induljunk.

A gútai 135-ös és a pozsonyi 140-es pulzushatár után most a 145-öst tűztem ki. Titokban abban reménykedtem, hogy kis szerencsével ezzel a 4 órás időt is megközelíthetem, ha nagy mázlim van, még a négy óra alá is becsúszom. Később persze kiderült, hogy ez teljesen irreális elképzelés volt.

Nem sokkal az indulás után azonban éreztem, hogy ez így nem lesz jó: majd el olvadtam a hőségtől. Nemsokára az időm is aggasztani kezdett: amikor az 5. kilométeren hat perc alá esett a tempóm, tudtam, hogy nagy baj van: arra azért emlékeztem, hogy ez Pozsonyban jóval később történt meg. Amint az alábbi táblázaton látszik, innentől kezdve 145-ös pulzussal is lassabb voltam, mint Pozsonyban a 140-essel. Tudtam, hogy ez így nem mehet.

km jan. 6. Gúta (135)
márc. 24. Pozsony (140)
ápr. 14. Bécs (145)
ápr. 28. Krakkó (145)
1. 5:44 6:03 5:40 5:28
2. 5:57 5:53 5:16 5:28
3. 5:50 5:46 5:41 5:33
4. 6:03 5:43 5:41 5:22
5. 5:58 5.40 6:03 5:21
6. 5:58 5:44 5:55 5:26
7. 5:57 5:45 5:57 5:35
8. 6:01 5:45 5:54 5:37
9. 6:03 5:51 6:07 5:19
10. 6:00 5:49 5:56 5:25
11. 6:04 6:07 5:57 5:30
12. 6:08 5:55 5:52 5:25
13. 6:12 6:00 5:54 5:36
14. 6:10 5.58 6:07 5:28
15. 6:13 6:06 6:12 5:32
16. 6:31 6:02 6:28 5:38
17. 6:21 5:54 6:20 5:37
18. 6:19 5:56 6:15 5:40
19. 6:22 5.58 6:10 5:46
20. 6:22 6.03 5:57 5:43
21. 6:31 6:11 5:55 5:44
22. 6:42 6:05 6:14 5:42
23. 6:38 6:21 5:53 5:56
24. 6:46 6:15 6:14 5:51
25. 7:02 6:12 5:59 5:46
26. 6:43 6:23 6:13 5:54
27. 6:39 6:23 6:14 5:47
28. 6:45 6:31 6:13 6:02
29. 6:50 6:29 6:17 6:09
30. 6:50 6:33 6:48 6:09
31. 7:10 6:25 6:29 6:03
32. 6:58 6:40 6:23 6:11
33. 6:53 6:41 6:19 6:16
34. 7:54 6:55 6:20 6:14
35. 6:49 7:00 6:33 6:15
36. 7:09 7:01 6:22 6:09
37. 7:18 6:51 6:18 6:09
38. 7:30 6:53 6:21 6:15
39. 7:05 6:49 6:22 6:25
40. 7:09 6:44 6:21 6:29
41. 6:47 6:49 6:15 6:22
42. 6:49 6:44 6:23 6:16

vcm13b.pngSzerencsémre a 10. kilométernél utolért Harman Andi, aki csak félmaratont futott. Megkérdeztem, hogy elvinné-e a pólómat, és volt olyan kedves, hogy igent mondott. Innentől kezdve tehát felső nélkül futottam. Tudom, hogy van, akinek ez szokása, de nekem nem: különben is, ahogy Péter Attila szokta mondogatni a délibábon, egy technikai póló jobban párologtat és hűt, mint a puszta testfelület. Ráadásul esztétikailag is előnyösebb egy póló, na de sok választásom nem volt. Annak azért örültem volna, ha a mezőnyben többen választják ezt a megoldást, de úgy látszik, nem sokan lőttek ennyire mellé az öltözékükkel. Nekem viszont még az S!-kendőt is le kellett vennem a fejemről. Végig a sípoló órámmal küzdöttem, és amint a táblázatból látszik, az első félmaratonon még ezután is többször volt rosszabb egy-egy kilométerem, mint Pozsonyban. Nem csoda, hogy a teljes félmaratoni időm is rosszabb lett: 2:05:52, szemben a pozsonyi 2:04:44-vel. (Ráadásul nem sokkal jobb, mint a percenként 10 szívverésnyivel kevesebbel futott gútain: 2:09:13). Arra viszont nem találok magyarázatot, hogy lett ezután minden kilométer jobb, mint Pozsonyban: sőt, míg ott a félmaraton körül tapasztalt 6:10–6:20 körüli tempó szépen a 7:00-ig csúszott fel, addig Bécsben a harmadik negyedben is stabilan 6:10 körül maradt, és a negyedikben is 6:20 körül ingadozott. Ennek köszönhető végül a 4:21:15-ös végeredmény a pozsonyi 4:24:44-gyel szemben. Ez azt jelenti, hogy a második félmaratonon 4-5 perccel jobbat futottam – ez önmagában jól hangzana, ha nem tudnánk, hogy mégiscsak 5-tel magasabb pulzussal...

mkr13_01_tfl_20130428_132309_1.jpgA gyönge bécsi eredmény után úgy döntöttem, hogy Krakkóban még nem emelem a pulzusom, maradok a 145-nél. Itt az időjárás gyökeresen más volt. Bár az előző és a következő napon is hét ágra sütött a nap, a verseny napján borult volt az idő, és meglehetősen hűvös volt. Ideálisnak mégsem volt mondható: időnként erős volt a szél, ráadásul előző nap esett. Ez leginkább a rajt után volt zavaró: a szűk pályán összetömörödtek a versenyzők, és iszonyúan fülledt, párás volt a levegő. Ráadásul a negyedik kilométeren belekeveredtem a négy órás iramfutókat követő tömörületbe, végül valahogy eléjük kerültem, így aztán végre szabadabban, kellemesebben haladhattam tovább. Bár a kezdő kilométerek tempója nem érte el a 17-én vagy 23-án futott edzés sebessségét, nem haladtam sokkal rosszabban. Az első félmaraton alatt még egészen emberi sebességet mutattam fel, így a félmaraton – először azóta, hogy pulzuskontrollal futok – két órán belüli, 1:56:44 lett. Ha szépen fokozatosan is, de egyre lassultam, így aztán valahol a 28. kilométer környékén a négy órás iramfutók is elmentek mellettem. Végül 4:07:14 alatt értem be – kerek 14 perccel korábban, mint Bécsben. Eközben a körülmények teljesen azonosak voltak: az egyetlen igazi különbség az időjárásban volt. Ez több, mint a Pozsony és Gúta közötti 9 perces különbség: ott azonban két és fél hónapnyi edzés, és percenként öt szívverés volt a különbség. De több még a Gúta és Bécs közötti 13 perces különbségnél is, pedig ott ugye a pulzus már tízzel volt nagyobb, nem beszélve a köztük eltelt időről.

311594_607688425910513_663554244_n_.jpgNamármost mi következik mindebből? Az, hogy az eredményt nem a pulzus határozza meg leginkább, és egyáltalán: akármilyen felkészültséggel érkezünk egy versenyre, az eredményt meghatározó legjelentősebb tényező az időjárás. Jó, ezt persze eddig is tudtuk, én is tisztában vagyok azzal, minek köszönhetem a 3:35 alatti PB-m, sőt, ahogy így visszanézem, már akkor hasonló következtetésre jutottam, mint most. De a mostani eredményem sokkal inkább megalapozottabb, mint az akkori, mert ebben most nincs taktika, elfutás, frissítési stratégia (oké Krakkóban nem két, hanem három zselét nyomtam, a 15., 25. és 35. kilométernél – de az eléhezéshez Bécsben sem jártam még a közelében sem, úgyhogy ez aligha befolyásoló tényező), nem jelentősen más a pálya, és a két verseny elég közel van egymáshoz. 

Magyarul: ha az ember PB-t akar javítani, akkor fusson minél több maratont. Ha az időjárás kedvezőtlen, akkor lazítson, kocogja le, fogja fel edzésnek, mókának. Amikor viszont az időjárás kedvezőnek bizonyul, adjon mindent bele! A stratégia nyilván akkor sem mindegy, nem szabad már az elején szétszaggatni magunkat, érdemes az elején némi pulzusos önkontrollt alkalmazni. Ha viszont csak évi két maratont vállalunk be, akkor könnyen kifoghatjuk kétszer is a rossz időt, és máris elment egy év, hogy esélyünk sem volt javítani. Néhány év alatt pedig öregszünk annyit, hogy már ne legyenek meg ugyanazok a lehetőségeink. Szóval folyamatosan kell próbálkozni, amíg van esély. Remélem, az év végéig még eljön az alkalom, amikor igazán megpróbálhatom...

Közben lassan jöhetnek az újabb kihívások. Miután a Vivicittán a 21+10 kilométert Free-ben csináltam végig, úgy gondoltam,Krakkóban is megpróbálkozhatom vele. És be is jött: se verseny közben, sem később nem volt vele problémám. Ez jó alap ahhoz, hogy további lépéseket tegyek a valódi mezítlábas futás felé.

Összegzés

Az első negyedévben megtett 523 km után most újabb 221 következett, ami idén összesen 744 kilométert jelent, ami szinte pontosan annyi, mint tavaly ilyenkor. Kétségtelen viszont, hogy ideje lenne bevezetni a kvázi mindennapi futást, és legalább 7 kilométert megtenni reggelenként. Mivel az időjárás kedvezőnek tűnik, aligha lehet sok kifogásom...

12 komment

Címkék: időjárás edzés maraton pulzus öltözék

A bejegyzés trackback címe:

https://utunkultraba.blog.hu/api/trackback/id/tr215280741

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pannonfunk 2013.05.06. 13:22:29

Azért nem rossz ez, én 145-ös pulzussal nem tudnék futni egyetlen 6 percen belüli kiométert sem, szerintem. És egy kicsit megnyugodtam, hogy ezekszerint azért te is rendesen készülsz az UB-re, úgyhogy majd én leszek a totálisan leggyengébb láncszem ott, de három erős csapattárssal meg fogjuk tudni csinálni.

Nekem az ásástól zsibbad állandóan a kezem, de már aludni sem tudok tőle... Majd megírom Szekszárd után ide a blogra, hogy hogyan állok, most röviden csak annyit, hogy hát nem valami fényesen... :S

iramszarvas 2013.05.06. 14:19:30

@pannonfunk: Készülni készülök, de ez semmi fényes eredménnyel nem kecsegtet. Ez az év sajnos már odavan, UB szempontjából mindenképp. Na de mindegy, jövőre is lesz nyár...

Várjuk a beszámolót!

pannonfunk 2013.05.06. 14:52:51

@iramszarvas: Alapvetően az nem baj, ha nem állsz annyira jól, mert akkor úgyszintén lelki teher lenne, hogy miattam nem lesz jó időeredményünk az UB-n. Szóval ez így tökéletes, célba fogunk érni, és nem is akarunk többet. Jövőre is fogunk futni, természetesen, és előttem egy csomó kihívás van, pl. 4 órán belüli maraton, 1 óra 45 perces félmaraton, valamint a nagy vágy, hogy egy UB-n a saját ultratávomat 6 percen belüli kilométerekkel toljam le.

Beszámoló jön jövő héten.

Vitja 2013.05.07. 20:59:09

Vitatkoznék a PB és a maratonik gyakoriságával kapcsolatos hipotéziseddel. Úgy gondolom, hogy a testünk is megérdemli a pihenést ahhoz, hogy meg tudjon újulni. Persze lehet kizsigerelősdit játszani, de az sok jóhoz nem vezet (lsd. túledzettség, sérülés stb.).

iramszarvas 2013.05.08. 08:31:09

@Vitja: Nem tom, milyen kizsigerelésről beszélsz. Lehet maratont visszafogodtan is futni. Pont azt mondom, hogy csak akkor kell versenyként futni, amikor az időjárás lehetővé teszi a jó eredményt. Egyébként edzésnek kell felfogni, le kell kocogni.

Vitja 2013.05.08. 10:33:56

@iramszarvas: Én nehezen tudom elképzelni, hogy egy célversenyt, amire több hónapig, keményen készülök, edzésként fussak le. Persze tekintettel kell lenni a körülményekre (időjárás, forma) és ahhoz képest kell értékelni az eredményt. Nyilván azért készülünk, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki magunkból, de ahogy te is írtad ezt nem mindig teszik lehetővé a körülmények. Erre tekintettel a PB másodlagos, a lényeg, hogy ne maradjon bennünk az a munka, amit a felkészülés alatt beletettünk.

iramszarvas 2013.05.08. 14:36:24

@Vitja: De éppen ez a lényeg: nincs célverseny. Alkalmak vanank, és a kedvezőt kell megragadni. Menet közben derül ki, mi a munka, amit beleteszünk, és mi az, amibe beletettük. Ez ilyen egyszerű. Lehet, hogy így egy-egy versenyre nem lehet a legjobb formában lenni, de még mindig jobb, mint kitűnő formában lenni egy olyan versenyen, ahol a külső körülmények miatt nem érhetünk el jó eredményt. Ilyen egyszerű.

Vitja 2013.05.08. 20:45:42

@iramszarvas: Ez nem volt meggyőző. Gondolj az UB-re, egy-két hónapja te voltál az, aki mindenképpen egybe akarta lefutni a saját részét. Hogy is van ez?

pannonfunk 2013.05.09. 07:19:37

@Vitja: Azóta kicsit változott a helyzet, és én pl. még mindig aggódom. Lehet, hogy én 3x fogok futni, csak szólok előre... :( De azt majd az első távom után eldöntöm, vagy legkésőbb a második előtt...

iramszarvas 2013.05.09. 10:12:20

@Vitja: Nem értem. Ha kéne, most is vállalnám, hogy lefutom. Csak ha mindenki két részben futja, akkor ésszerűbb, ha én is. Nyilván ha bejön a 40 fok, mint tavaly, akkor baj lehet az idővel. De mi köze ennek a maratoni PB-khez?

Vitja 2013.05.09. 15:59:41

@iramszarvas: Én az UB-t, mint célversenyt emeltem ki, amit nyilván nem edzésként futunk le, ahogy te említetted, arra az esetre, ha nem ideálisak a körülmények.

iramszarvas 2013.05.10. 11:46:40

@Vitja: Hát idén biztos nem tartom célversenynek az UB-t (ahogy a maratonjaimat sem). Más kérdés persze, ha az lenen, akkor nyilván nem futnék előtte két héttel egy maraton+félmaratont a hétvégén.
süti beállítások módosítása