Utunk Ultrába

2010. áprilisában kezdtem futni. 2011. nyarán már tízfős csapatban futottam az Ultrabalatonon, az első, közel 26 km-es szakasz volt az enyém, a táv maradékát kísérőként tekertem végig. Ez a verseny húzott be igazán a futótársadalomba. Ennek a versenynek köszönhető ez a blog is. 2011. óta minden…

Közös posztjaink mindig a Balatonhoz köthetők. Most sincs ez másképpen, igaz ezúttal nem a megszokott Ultrabalaton teljesítése kapcsán osszuk meg élményeinket, pedig most jártunk csak igazán, hol is máshol, mint  Ultrában. A poszt címe pedig már két éve a tarsolyunkban van...

Az éjszakai futások korszaka elsősorban annak köszönheti létét, hogy nappal nyáron hőség van. De mi van, ha az éjszakai futások korszaka elmúlik, de a hőség még nem? Idén pontosan erről szólt a Korinthosz.hu. A célba érkezéskor árnyékban volt 35 fok – csakhogy az út…

Az UB után kisebbfajta válságba kerültem. Ennek egyik oka éppen az volt, hogy az UB-n futott második szakaszomnak köszönhetően úgy éreztem, kezdek kilábalni a térdproblémák okozta válságból. Úgy éreztem, jobb lenne rendszeresen futni, edzeni – de mivel nem volt kitűzött…

És megmászá Gergely az Kékesnek ormát, de úgy vélé, ez még nem elég. Leereszkedék hát egészen Parádsasvárig, s onnat ismét a Kékesnek erede. Felhága az Sombokornak meredélyén. Ott álla egy farizeus, és kérdé: – Mit üzensz azoknak, akik követni szeretnék a…

Eredetileg ennek a posztnak a Négy nap Ultrában címet szántam, de hát így alakult... Ez a blog azzal a céllal indult, hogy négyen fejenként 53 km-ben körbefussuk a Balatont. Most valami nagyon hasonlót sikerült is megcsinálnom, méghozzá már nem egyszer, hanem háromszor, három…

Vityával kettesben Suhanj! ultrába néven neveztünk az Ultrabalatonra. Úgy véltük sem Pannonfunk, sem Ulrik jelenlegi felkészültsége nem biztat azzal, hogy jövőre jó eséllyel próbálkozzunk meg eredeti célkitűzésünk elérésére. Ezzel ők is egyetértettek, és úgy…

A múlt heti posztom elején a ruletthez hasonlítottam a maratoni futást, a végén pedig ezt írtam: „Ezzel egyébként úgy tűnik, sikerült az éves maximumot kihoznom magamból. Van még ugyan két maratonom, de elég valószínűtlen, hogy még egyszer ennyire kedvező időjárást…

Erre a hétre nem terveztem posztot, mert csak az esztergomi félmaraton volt betervezve. Ráadásul a múlt heti maraton eredménye elmaradt a várakozásaimtól, így nem éreztem magam túl motiváltnak – ennek következtében a hét közbeni edzéseket továbbá sem tudtam napi rutinom…

Szeptember 22-én idén már a harmadik maratonomat kezdtem Szlovákiában – ám északi szomszédunknál továbbra is csak két maratont fejeztem be. Nem kell aggódni, versenyt feladnom azért nem kellett. Bár emlékezetem szerint már többször megjegyeztem, hogy be kéne megint rendesen…

Ismét sikerült egy hétvége alatt két maratonnyi távot összehozni, ráadásul új felosztásban. Mégsem csak örömre van ok, van min elgondolkozni is... Optivita Ultrafutó Kupa 5., Velence Az Ironteam által szervezett ultrafutásokra már többször jelentkeztem, végül azonban sosem…

Lassan négy hete, hogy térdig gázoltam ultrában, így lassan ismét ideje összefoglalni, mi is történt azóta. Már csak azért is, mert volt meglepetés... Az S!6 utáni héten a vérhólyagos kísérlettel voltam elfoglalva, viszont elhatároztam, hogy a 20-a környéki hétvégén…

A bejegyzés címe lehetne az is, hogy Bolond a szív, de az már egyszer volt. Most ismét kiderül, hogy valahol kulcsszerepe van az időjárásnak. Először is fel kell idéznem, hogy télen úgy gondolkodtam: nem edzek eleget, de hát télen ez érthető. Majd jön a nyár, és szinte minden…

A nagyatádi Extrememan előtti napon véletlenül valahogy észrevettem, hogy tudok elengedett kézzel bicajozni. Azt nem állítanám, hogy bármely bicajon, de a fiximen igen. Azt sem állítom, hogy merek: a kezem mindig a kormány közelében tartom, hogy szükség esetén elkapjam, szóval…

Így a nyár hevében igyekszem magam visszafogni, és nem szétfutni az agyam a hőségben. Ez persze nem jelenti, hogy ki kell maradniuk a maratonoknak – igyekszem magam tartani a havi egyhez, így most megvolt az idei hetedik. (Sajnos azonban nemsokára maga a számolás fog borulni, és magam…

A magam részéről úgy ítélem meg, hogy az UB számomra nem hozott különös meglepetéseket. Amit hozott, az is inkább pozitív volt – ez pedig az UB után tovább fokozódott. Ez pedig, akárcsak annyi minden az UB-n, elsősorban Ulriknak köszönhető. Zánkától…

A futás teljesen irracionális és kiszámíthatatlan dolog, ilyen téren legfeljebb ha a nyelv és a számítástechnika múlhatja felül. Nézzük először az összesítést. Májusban szám szerint véve megint nem volt sok futás: Dátum Táv (km) Átlagtempó…

Néhány héttel ezelőtt szomorúan vettük tudomásul, hogy Ulrik idén nem tarthat velünk. Pannonfunk is aggódott idei formája miatt, és iramszarvas is meglehetősen bizonytalan volt: végül úgy döntöttünk, hogy nem próbálkozunk Ulrik nélkül végrehajtani eredeti tervünket, hanem a…

Mint arról beszámoltam, a február nem sikerült valami fényesen. Márciusban azonban nem ezért futottam keveset, hanem a zord időjárás és a túledzettségtől való félelem miatt (továbbra is rendszeresen járok kettlebellre, és a hónap elején jártam úszásra is), illetve egy kúra…

Az ember retteghet attól, hogy valaki az év közepén felteszi a kérdést, hogy hány maratont futott eddig az idén, és be kell vallania, hogy egyet sem. Erre találták ki a Gútai vízkereszt maratont: már az év első hétvégéjén lefuthatja az ember a 42,2 km-es távot. Természetesen…

A drezdai futásom részletes beszámolóját követően a versenyverseny szabályainak megfelelően, magát a versenyt is értékelném.  1. Helyszín (-1 – +2) A történeti belváros legszebb részein futottunk, háromszor is átfutva az Augustus-hídon megcsodáltuk a Dómot, a…

A Spar Maraton a Vivicittához és a Nike Félmaratonhoz hasonlóan a legnagyobb szabású budapesti futóversenyek egyike, így valamiképpen alapmű, része a kánonnak, előbb-utóbb minden fővárosi (és környéki) futóban felmerül, hogy egyszer itt is kéne indulnia. Pannonfunk ezúttal…

A Nike félmaraton és a Spar maraton között rendezik meg a NATO-futást. Tulajdonképpen nem is világos, mitől a NATO a névadó – bizonyára szponzorálják, de nem jelennek meg hangsúlyosabban a versenyen, mint bármelyik szponzor – sőt. Bár a verseny csak 10 km-es, van néhány…

Régi adósságot kell törlesztenem: még nem írtam meg a szeptember 15-ei paksi háromnegyed-maraton értékelését. Pedig a verseny igazán megérdemli, hogy beszámoljunk róla! A verseny az Atom100-as záróversenye, és a rendezvénysorozat eléggé ereszkedő tendenciát mutatott: a…

Mint legutóbb megírtam, már a Nike előtt egy héttel lemondtam arról, hogy valami komolyat fussak. Azóta sem hajtom magam: csak hétvégén futok, akkor is komótosan. Hét közben helyette kettlebellre járok, de oda csak heti kétszer, és azt is csak 12 kilogrammos súllyal csinálom –…